Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Évforduló

A magyar dráma napja négy évtizedes története

 

Madách Imre főművének, Az ember tragédiája ősbemutatójának centenáris évfordulóján, 1983-ban Kerényi Ferenc színháztörténész, a Magyar Színházi Intézet igazgatója és a Nemzeti Színház vezetése, köztük Vámos László, a színház főrendezője felvetette, hogy emlékezzenek meg a Tragédia első színpadi előadásának napjáról, 1883. szeptember 21-éről. Javaslatukat a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Hubay Miklós drámaíró is támogatta. Így kezdeményezésükre a Művelődési Minisztérium 1984-ben hivatalosan is a magyar dráma napjának nyilvánította szeptember 21-ét. A határozat szerint minden évben ezen a jeles napon adták át a Szép Ernő-díjat, amelyet az író húga alapított. 1984 és 1992 között csak az előző évad legjobb drámaírójának ítélték oda, 1992-től – a díj 2018-as megszüntetéséig – a díjazottak körét két-három főre bővítették. Emellett ezen a napon számos kitüntetést adnak át különböző színházi szakmai szervezetek. 

A magyar dráma napjának legfőbb célkitűzése, hogy a nagyközönség figyelmét a magyar drámairodalom értékeire irányítsa, valamint a fiatal tehetségeket új, kortárs drámák írására ösztönözze. A hazai és a határon túli magyar színházak ebből az alkalomból évről évre színes ünnepi programokkal készülnek. 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet összeállítása e nevezetes nap négy évtizedes történetének kiemelkedő és különleges eseményeit mutatja be.

 

1984

- Weöres Sándor A kétfejű fenevad című drámájáért elsőként vette át a Szép Ernő jutalmat. Az 1972-ben befejezett történelmi panoptikum csak 1984-ben kerülhetett színpadra. 

Az ősbemutató műsorfüzete. Weöres Sándor A kétfejű fenevad. Rendezte: Valló Péter. Vígszínház, 1984. január 27.
Az ősbemutató műsorfüzete. Weöres Sándor A kétfejű fenevad. Rendezte: Valló Péter. Vígszínház, 1984. január 27.

 

1985

A Nemzeti Színház bemutatta Bródy János és Szörényi Levente István, a király című rockoperáját. A darabot a szabadtéri előadás-sorozat után először a Nemzeti Színházban mutatták be, ahol négy évad alatt több mint kétszáz alkalommal játszották.

István szerepében Bubik István. Szörényi Levente–Bródy János: István, a király. Rendezte: Kerényi Imre. Nemzeti Színház, 1985. szeptember 21.
István szerepében Bubik István. Szörényi Levente–Bródy János: István, a király. Rendezte: Kerényi Imre. Nemzeti Színház, 1985. szeptember 21.

 

1987

A Nemzeti Színház megnyitásának 150. évfordulójára az ország első teátrumának történetét bemutató kiállítás nyílt a Várszínházban. Az ünnepi alkalomból este a Hevesi Sándor téri nagyszínpadon Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye került színre.

Meghívó a Nemzeti Színház 150 éves fennállása alkalmából rendezett díszelőadásra. Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Vámos László állította színpadra.
Meghívó a Nemzeti Színház 150 éves fennállása alkalmából rendezett díszelőadásra. Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Vámos László állította színpadra.

 

1988

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművével avatta fel a szentgotthárdi színház épületét. Az egykori „magtár-templom” az átalakítás után színházi előadásoknak és különböző kulturális rendezvényeknek ad otthont.

A szentgotthárdi színház épülete napjainkban
A szentgotthárdi színház épülete napjainkban

 

1990

A Magyar Televízió Székely János Caligula helytartója című drámáját közvetítette a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. A bemutatót a történelmi-politikai korszakváltás kezdete tette emblematikussá.

Kézdy György (Barrakiás) és Fodor Tamás (Petronius). Székely János: Caligula helytartója. Rendezte: Taub János. Szigligeti Színház (Szolnok), 1988. október 14.
Kézdy György (Barrakiás) és Fodor Tamás (Petronius). Székely János: Caligula helytartója. Rendezte: Taub János. Szigligeti Színház (Szolnok), 1988. október 14.

 

1991

Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulójára készült el Sántha István A legnagyobb című drámája, amelyet a Budapesti Kamaraszínház mutatott be.

 

1993

Siposhegyi Péter drámaírási világcsúcs-kísérletre vállalkozott. Kiskedvencünk című szatíráját 8 óra és 22 perc alatt írta meg a napi sajtó egyik kisorsolt cikke alapján. Az új darab felolvasószínházi bemutatóját még aznap este megtartották a Rátkai-klubban.

A kezdeményezéshez az elkövetkező években számos drámaíró csatlakozott, amellyel megteremtették az egynapos drámaíróversenyek hagyományát.

Siposhegyi Péter portréja, 1993
Siposhegyi Péter portréja, 1993

 

1994

Páskándi Géza A magyar dráma napjára címmel írt versét Rubold Ödön szavalta el a Nemzeti Színház díszelőadásán.

Páskándi Géza portréja
Páskándi Géza portréja

 

1995

„Ma este mindenütt, ahol anyanyelvünkön szólalnak meg a színészek, a magyar drámát ünnepeljük. Megérdemli az ünneplést, mert a legjava mindig is az igazság hirdetőjeként, a szív és az értelem szolgálatában állt még a legkeservesebb történelmi időkben is. Tanított, vigasztalt és buzdított, s remélte, hogy olykor célt is mutat.”

Részlet Szakonyi Károly ünnepi beszédéből. Elhangzott 1995. szeptember 21-én a Nemzeti Színházban. 

Szakonyi Károly portréja, 2012
Szakonyi Károly portréja, 2012

 

1996Hagyományteremtő céllal a magyar dráma napja előtt országos színházi véradónapot tartottak Budapesten a Vígszínházban, a József Attila Színházban, a Katona József Színházban, illetve több vidéki színházban. 

A békéscsabai Jókai Színházban adták a legtöbb vért. 
A békéscsabai Jókai Színházban adták a legtöbb vért. 

 

1998

A nagyváradi hivatásos magyar nyelvű színjátszás 200. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat záróeseményén kihirdették a Szigligeti Társulat drámapályázatának nyertesét. A legjobbnak Tóth-Máthé Miklós debreceni szerző Tűz és kereszt című történelmi drámája bizonyult.  Az ősbemutatóra a színházépület megnyitásának centenáriumi évfordulóján került sor. 

A nagyváradi Szigligeti Színház homlokzata. 2000
A nagyváradi Szigligeti Színház homlokzata. 2000

 

1999

Kerényi Ferenc színháztörténész avatta fel a XIX. század elején működő pesti magyar társulat játszóhelyén felépült házon elhelyezett emléktáblát. Az egykori díszterem, a Hacker Szála színpadán fellépett Kántorné, és itt kezdte pályáját Déryné Széppataki Róza.

Kocsis Előd szobrászművész alkotása a Károly körút 7. számú épület falán látható.
Kocsis Előd szobrászművész alkotása a Károly körút 7. számú épület falán látható.

 

2000

A József Attila Színházban évről évre megrendezett egynapos drámaíróverseny, a Tollpárbaj népszerűsége más vidéki és fővárosi színházakra is ösztönzőleg hatott. A felgyorsított alkotófolyamat a résztvevők és a nézők számára egyaránt szórakoztató színházi csemegének bizonyult.

A Tollpárbaj szórólapja József Attila Színház, 2002. szeptember 21.
A Tollpárbaj szórólapja
József Attila Színház, 2002. szeptember 21.

 

2001

A Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínpadán került sor Háy János A Gézagyerek című darabjának ősbemutatójára Pinczés István rendezésében.

 

2002

A Bajor Gizi Színészmúzeum új állandó kiállítással fogadta látogatóit az átalakítás után. A tárlat rendkívül gazdag forrásanyaggal illusztrálva mutatja be a színházi előadás létrejöttének folyamatát az olvasópróbától a bemutatóig.

A Bajor Gizi Színészmúzeum épülete
A Bajor Gizi Színészmúzeum épülete

 

2003

Sinkovits Imre a Tragédia ősbemutatójának napján született. A Madách Imre költészetét mindvégig tisztelő színész pályafutása alatt több alkalommal is eljátszotta Madách főbb alakjait. 2003-ban a magyar dráma napján felavatott síremlékén Madách Mózes című drámájából származó idézet áll: „A hit s a hűség tartja csak fenn népét nemzetünknek.”

Mózes szerepében Sinkovits Imre. Madách Imre: Mózes. Rendezte: Marton Endre. Nemzeti Színház, 1967. november 2.
Mózes szerepében Sinkovits Imre. Madách Imre: Mózes. Rendezte: Marton Endre. Nemzeti Színház, 1967. november 2.

 

2006

A szegedi Kisszínházban bemutatták Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című kortárs darabját Toronykőy Attila rendezésében. 

 

2007

Hubay Miklósnak ítélték oda a Szép Ernő-életműdíjat. A drámaíró az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben vette át a díjat.

Hubay Miklós portréja, 1965
Hubay Miklós portréja, 1965

 

2008

Elkészült a Nemzet színésze, Bessenyei Ferenc egész alakos szobra. Párkányi Raab Péter alkotását a budapesti Nemzeti Színház parkjában avatták fel.

Bessenyei Ferenc szobra, 2008
Bessenyei Ferenc szobra, 2008

 

2009

Az Újvidéki Színházban több éves hagyományra tekint vissza a magyar dráma napján rendezett drámaíró verseny. Az esemény népszerűségét mutatja, hogy a fél nap alatt megírt darabokat újvidéki, szabadkai, erdélyi és békéscsabai színészek keltik életre a színpadon. 

 

2010

A kortárs magyar drámák népszerűségét jelzi, hogy a Pesti Színházban vendégeskedő pozsonyi Astorka Színház társulata Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című darabját mutatta be szlovák nyelven, magyar felirattal.

 

2011

Megjelent Az ember tragédiája Egy előadás születése színről színre című könyv. A kötetben az olvasók bepillantást nyerhetnek a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott előadás létrejöttének legérdekesebb pillanataiba.

Vidnyánszky Attila – Bérczes László – Bócsi Krisztián: Az ember tragédiája – Egy előadás születése színről színre című könyv borítója. Budapest, Helikon, 2011.
Vidnyánszky Attila – Bérczes László – Bócsi Krisztián: Az ember tragédiája – Egy előadás születése színről színre című könyv borítója. Budapest, Helikon, 2011.

 

2012

„A színház éltetője a kortárs dráma, annak segítségével tudunk azonosulni a közönséggel, nevetni, megrendülni, együtt gondolkodni.”

Hegedűs D. Géza, Görgey Gábor és Radnóti Zsuzsa 2014. szeptember 20-án a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Hegedűs D. Géza, Görgey Gábor és Radnóti Zsuzsa 2014. szeptember 20-án a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 

2013

A Nemzeti Színház Szcenárium címmel új művészeti folyóiratot indított. A lap első számát a magyar dráma napján mutatták be.

A Szcenárium című folyóirat 2013. évi 1. számának borítója
A Szcenárium című folyóirat 2013. évi 1. számának borítója

 

2014

A Móricz Zsigmond Színház a Színházi Dramaturgok Céhe elismerésében részesült. A nyíregyházi társulat érdeme, hogy műsorának jelentős részét kortárs magyar drámák alkotják.

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház épülete
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház épülete

 

2015

Nádas Péter Találkozás című drámájának rendhagyó olvasópróbáját tartották a Pesti Színházban. A Szép Ernő díjjal kitüntetett szerző darabját az 1985-ös ősbemutató után a Vígszínház újra műsorára tűzte.

Nádas Péter portréja
Nádas Péter portréja

 

2016

Esterházy Péter utolsó darabja, a Mercedes Benz nyerte el az évad legjobb magyar drámájának járó díjat. 

Esterházy Péter portréja, 2008
Esterházy Péter portréja, 2008

 

2018

A magyar dráma napját sok fővárosi és vidéki színház évek óta a Színházak Éjszakája elnevezésű programmal egybekötve ünnepli. A közönségtalálkozókkal, nyílt próbákkal és kulisszajárással tarkított rendezvény évről évre sok látogatót vonz.

A 2017-ben megrendezett Színházak éjszakája című program plakátja
A 2017-ben megrendezett Színházak éjszakája című program plakátja

 

2020

A kassai Thália Színházban ekkor gördült fel először a függöny a világjárvány miatt bevezetett korlátozások után. A színészek Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című művét játszották Gyarmati Kata átiratában.

A kassai Thália Színház épülete
A kassai Thália Színház épülete

 

2023

Megrendezték a Fiatal Drámaírók Házának első önálló kulturális fesztiválját. A Fiatal Dráma Fóruma kapcsolódási pontot kínál a színházi szakma, az új drámaíró-generáció és a kortárs irodalom iránt érdeklődők számára. Keringés című kötetükben 21 kortárs fiatal drámaíró szövege olvasható.

Fiatal Dráma Fóruma plakátja, 2023
Fiatal Dráma Fóruma plakátja, 2023

 

Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából egyedülálló, nemzetközi színházi produkció született. A Madách Projekt 2023  a Nemzetközi Színházi Olimpia egyik kiemelt programjaként valósult meg, melynek keretében tizenegy ország színművészeti egyetemeiről érkeztek hallgatók Budapestre, hogy saját feldolgozásukban mutassák be Az ember tragédiája  egy-egy színét. A Vidnyánszky Attila által életre hívott projektben a dráma egészét, a tizenöt színt, több mint 200 hallgató adta elő saját anyanyelvén. A hat órás időtartamú adaptáció felvétele a Duna World csatornán 2023 szeptember 21-én, a mű színpadi ősbemutatójának 140. évfordulóján került vetítésre.

 

2024

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben Győrei Zsolt és Schlavtovszky Csaba részleteket olvasnak fel Erkel és a felkelés című drámájukból. 

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba Erkel és a felkelés című kötetének borítója. Gondolat Kiadói Kör, 2024
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba Erkel és a felkelés című kötetének borítója. Gondolat Kiadói Kör, 2024

 

 

KAPCSOLÓDÓ ÍRÁS

„Ez korántsem egy passzív, enervált generáció”

Vidnyánszky Attilát a Szcenárium szerkesztői a nemzetközi Madách-projekt Tragédia-előadásáról kérdezték

(2024. szeptember 18.)