Tamási Áron mellszobrával gazdagodott a Nemzeti Színház

A szobor alkotója Matl Péter kárpátaljai művész akinek ez a második műve, amely a Nemzeti Színház épületében látható. Németh Antalról készült szobrát 2018 szeptemberében avattuk fel az aulában. A nagy hatású színházművész, író, rendező, egyetemi tanár 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Most pedig Tamási Áron Kossuth-díjas székely magyar író mellszobrát állítottuk fel a színház második emeletén. 

Tamási Áron neve, művészete összeforrt a Nemzeti Színházzal. E pillanatban is két színdarabja szerepel a repertoárban. A Gyulai Várszínházzal együttműködve mutattuk be a Tündöklő Jeromost, a 2022-es Tamási Áron emlékév zárásaként. A Vitéz lélek pedig a Vidnyánszky Attila vezetésével indult első évad első bemutatója volt 2013-ban.

A Vitéz lélek iránymutató, emblematikus mű a repertoárunkban - mondta Vidnyánszky Attila az avatón. És reméljük, hogy a két Tamási darab mellé rövidesen felsorakozhat egy harmadik. Évek óta készülök rá, hogy az Ősvigasztalást is bemutassuk. Tamási nyelvezete, mesélési stílusa - amit én kicsit Arany balladáihoz hasonlítanék - az a finom történetvezetés, ahogy impulzusokat ad, és teret hagy nekünk - mindig ezt mondom - olyan, mint egy tiszta vizű patak, hogy az ember, ha mondja, ha hallja, akkor egy kicsit megfürdik, egy kicsit tisztábbá válik tőle. A számomra ez a fajta színház a legizgalmasabb. Amelyik a lélekhez szól, ahol már igazából nem színész a színész, hanem egyfajta vezető, egyfajta stalker. Az a színház, amelyik a legnagyobb titkokat tudja megsejtetni, megéreztetni velünk. Én úgy gondolom, hogy Tamási Áron ezt a fajta színházat képzelte, látta maga előtt, és írt szövegeket hozzá.

Köszönet illeti a két mecénást akik a szobrot a Nemzeti Színháznak adományozták. Mindkettőjük erős szálakkal kötődik az intézményhez. Ablonczy László újságíró, kritikus, 1991 és 1999 között igazgatóként, A. Szabó Magda pedig 2013 és 2018 között, már az új épületben, a színház stratégiai igazgatójaként dolgozott. Ő volt a 2022-es Tamási Áron emlékév rendezvényeit tervező, szervező, megvalósító Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke is, számos programban együttműködve színházunkkal.

A. Szabó Magda arról beszélt az ünnepségen, miért is fontos ez a nap, január 25-e. Jelképes a dátum - mondta. 1941. január 25-én volt Tamási első ősbemutatója a Nemzeti Színházban, a Vitéz lélek. Annak a Németh Antalnak a színházában, aki programadó beszédében 1935-ben így fogalmazott: A Magyar Nemzeti Színház legyen nyelvében magyar, lelkében nemzeti és legyen minden abszolút mértékben mérten színház. És ebben gondolatkörben Tamási Áronnak mindenféleképpen helye van. Németh Antal színházában négy Tamási bemutató volt, abból kettő ősbemutató. 1939-ben itt volt a Tündöklő Jeromos magyarországi bemutatója. Itt volt az első komoly színházi Énekes madár előadás is. Aztán majd fél évszázados szünet, mert ahogy Tamási egyéb művei is anatéma alá estek, ugyanúgy a színháza is. Hadd említsünk annyit, hogy 1994-ben férjem Ablonczy László igazgatása alatt került a Tündöklő Jeromos újra a Nemzeti Színház színpadára.

A szoboravatón a Vitéz lélekből is hallhattunk részletet Trill Zsolt tolmácsolásában. Ő volt éveken át Balla Péter, a darab főhőse. Játszotta a szerepet a Nemzeti Színpadán és számtalan vendégjátékban országszerte, a határon túl is, Tamási szülőhelyén Farkaslakán is.

BALLA PÉTER:   Én azt mondom, hogy valamikor szerelmet beszélt a szív, s az mulandó volt. Nem bírta ki a hosszú időt. A hét esztendőt, amit én hányódva töltöttem. Hármat a harctéren, s négyet az idegenben. S a tetejiben még a nemzetem is le volt verve, amikor hét év múlva ide visszajöttem; s apám el volt temetve. A viharban széjjelfoszlott a fészek is, amelyben születtem. Itt ültem napokig. az ajtóban, minek a szárnyát letörve találtam. Jób csak a szemétdombon ült, én hazámnak a romjain ültem! Jób csak testi sebekkel ült, én lelkemben a tövisekkel!… Itt ültem napokig, s azon gondolkoztam, hogy mit kéne csinálni. Kristóf! Engemet is gépek vettek körül hét esztendeig. Egyik süvített, a másik zúgott, a harmadik bolondított. Te dicsérted őket, én szamarat vettem a helyökbe. S azt gondoltam: én ezzel a szamárral felépítem, amit a gépekkel lerombolt az ember! Ott kezdem legalól, ahol egy vesztett embernek s egy vesztes nemzetnek mindig kezdeni kell. Kicsiből, alázatosan és hittel. Isten és föld között indultam el, s ott megyek egyenesen végig; s majd amikor megállok, azt fogják mondani nekem: mivel hittél és meg nem tántorodtál, te vagy az ember s a magyar!

-eosz

(2024. január 26.)