A színdarab egy olyan pszichiáterről szól, aki egész életében küszködött, részben istenadta tehetségével, részben pedig ördögi-pokoli kínokkal. Nem csak tehetsége, de szorongásai is korán megmutatkoztak. Már tizenhét évesen foglalkozott művészetekkel, festészettel, zenével, de ismereteink szerint szorongásai miatt nem lépett művészi pályára. Az orvosi egyetemre iratkozott be majd pszichiáter lett. Itt, a Pszichiátriai és Neurológiai Klinikán kezdett dolgozni, de a tanársegédi állást már nem sikerült megkapnia. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy körorvosként, majd katonaorvosként dolgozva egyre komolyabban kezdett foglalkozni a művészetekkel, elsősorban az írással. Csáth az emberi lélek mélyén rejtőző érzéseket, pszichés problémákat elevenen, nem csak tudományosan, hanem művészien volt képes megjeleníteni - mondta házigazdánk dr. Danics Zoltán pszichiáter, aki nem csak szakértőként működött közre a színdarab megszületésében, de szakmáját képviselve az egyik szereplője is az előadásnak.
Többrétegű darabot kíséreltem meg írni, folytatta a tájékoztatót Elek Szilvia, A varázsló kertje szerzője. Csáth egész életútját szerettem volna megmutatni. Orvosi pályáját, a háborúban vállalt katonaorvosi szerepét, írói, zeneszerzői, képzőművészi munkásságát, de morfinizmusát, vallásosságát, és élete tragédiáját is. Remélem, hogy az eddigieknél összetettebb és pontosabb képet sikerült festenem Csáth Gézáról. Elek Szilvia is több szerepet vállalt az előadásban. Túl azon, hogy írta és rendezte a darabot, eredeti hivatása szerint, mint zongoraművész, számos Csáth zenét szólaltat meg, és ő személyesíti meg egyebek között az anya figuráját is az előadásban.
Jordán Tamás elsősorban Miklós Marcellt ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, mert mint elmondta, amikor megismerkedett Elek Szilvia írásával, úgy érezte, hogy Csáth Géza, azaz Brenner doktor szerepe kitűnő lehetőséget ad a fiatal, tehetséges színész számára. Mint mondta, a színész számára a legfontosabb kérdés minden esetben az, amit József Attila fogalmazott meg a legpontosabban; különbséget tenni az igaz és a valódi között. A színházban a valódi gyakran és jó minőségben látható, az igaz viszont ritka kincs. Az ember gyakran érzi, hogy mindent tud egy szerepről, hogy képes hitelesen tolmácsolni, de akkor is ott a kérdés, mutatja vagy éli a szerepet, sikerült-e eljutnia a valóditól az igazig. Az előadás társrendezőjeként is elsősorban ezen dolgozott - a darab abszolút főszereplőjével - Miklós Marcellel.
A varázsló kertjét Csáth Géza és Kosztolányi Dezső eredeti szövegeiből, Csáth zenéiből, képzőművészeti alkotásaiból állította össze Elek Szilvia. Számos eddig ismeretlen mű került a darabba, ezek nagy része Kelemen Éva zenetörténész, a Csáth hagyaték gondozójának kutatómunkájára alapozva. Az előadásban filmek is megjelennek, amelyeket eredeti helyszíneken forgatott Csabai Attila. A sajtótájékoztatón megismerkedtünk Kiss Tivadar énekművésszel is, aki egy áriát szólaltat meg az egyik filmrészletben.
Elek Szilvia: A varázsló kertje c. dokumentumdrámájának bemutatója április 16-án lesz a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében.
(eosz)