Vissza a hírekhez
Hamvas-remix
Olyan sokan idézték már Szőcs Géza mondatait Hamvas Béláról szólva, hogy nincs értelme restellni magunkat, ha mi is ide másoljuk:
1955-ben egyetlen ember élt Magyarországon, aki Herakleitosszal, Buddhával, Lao Ce-vel és Shakespeare-rel mindenikük anyanyelvén nemcsak beszélgetni, hanem beszélni is tudott volna. Ha az emberi szellem e négy prófétája Tiszapalkonyán szállt volna le a repülőről, s ha megszólították volna az első munkást, s az épp Hamvas Béla lett volna, s miután három éjszakát átbeszéltek volna vele (nappal ugyanis Hamvasnak maltert kellett volna hordania, de lehet, hogy vendégei segédkeztek volna neki) - nos, vajon mit gondoltak volna ezek arról: ha ebben az országban ilyen egy segédmunkás, vajon milyenek lehetnek az ország írástudói? De, szétnézve az országban, mindent megértettek volna. " (Szőcs Géza)
A gondolat a HamvasBéla.org nyitó oldalán található. A portált minden olvasónk megtisztelő figyelmébe ajánlom.
HamvasBéla.org
A tökéletes Hamvas-remix
A Nemzeti honlapjával, pontosabban a Hamvas Béla-Spiró György: Szilveszter című darabjáról készült interjúnkkal fölkerültünk a hamvasbela.lap.hu linkgyűjteménybe. A darabot rendező Keszég László leleménye a tökéletes Hamvas-remix szófordulat, amellyel Spiró munkáját illette: Úgy szedte össze ennek a háromszáz oldalnyi szófolyamnak az elemeit, hogy egy tökéletesen érthető, párbeszédekbe szedett történet állt elő. A darab első oldalán van olyasmi, ami a regénynek a századik oldalán említődik meg. Hihetetlen munkát végzett, nem is nagyon értem, hogyan volt ez lehetséges, csak rajongani tudok érte. Köszönet a hamvasbela.lap.hu szerkesztőjének, hogy fölfigyelt a dolgozatra, mi pedig örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe a kitűnő válogatást. Az alábbi két idézet is a lapról származik.
hamvasbela.lap.hu
Szepesi Attila
Kettős portré Hamvas Béláról
A kép, melyet Hamvas Béla, az apokalipszis krónikása ezredvégünk világáról festett, sötét tónusú. Itt-ott koromfekete. Hogy mégis felfeslik néha a vigasztalan alapszín, és a részleteket eleven derű járja át, az író érzékenysége és az isteni teremtésre napjainkig fogékony szemlélete teszi. Látja a mindennapok fogyatkozó csodáit, melyek még az ősvilágtól érintettek. Kövek és lombok, tűnődő szempárok, szárnyak és felhőfoszlányok. Vizek kék fodrai, mozdulatlan sziklák és mosolygó asszonyok.
A teljes írás
Mit tanít Hamvas Béla
Megjelent az Orbis Kanizsai folyóirat '97-es Hamvas emlékszámában
Ahol például a szabad világ szabad polgára hagyja magát a "szabad"-piac ösztön-rabszolgájává, valójában kicserélhető, eldobható alkatrészévé definiálni. Miközben mindaz a gondolat, kérdés, hit, amiből nem lehet pénzt (hatalmat-izgalmat, stb.) csinálni, úgymond magánüggyé degradálódott, amiből nem következik, nem következhet semmi fontos. Viszont azoknak az embereknek, akiknek eszükbe sem jut, hogy - azonkívül esetleg, amiért éppen a fizetésüket kapják - bármiért is felelősek volnának, (Czakó Gábor szavával:) barbi-álmai valójában nemcsak ízléstelenek, de teljesen lényegtelenek is.
A teljes írás
Hamvas Béla életrajzának, műveinek, online kiadásainak folyamatosan bővülő tárháza a Wikipédia is.
A Wikipédia Hamvas Bélával foglalkozó oldala
Akár innen is eljuthatnak a tradicio.org lapra, ahol bibliográfiát, szövegrészleteket, tanulmányokat találhatnak, köztük Dr. László András 1997-es előadásának szövegét, amelyet Hamvas Béla születésének 100. évfordulójára írt. Következzék egy részlet ebből:
Hamvast 1948-tól 1968-ig, tehát haláláig teljes mértékben ignorálták, vagyis kikapcsolták Magyarország szellemi életéből. Ebben az időszakban egyetlen tanulmánya jelent meg, (1963-ban) Az egzisztencializmus után címmel egy folyóiratban. Előtte és utána nem jelenhetett meg tőle semmi. Tulajdonképpen 1985-1986-ban oldódott fel a Hamvassal szembeni tilalom, bár bizonyos írásai már előbb is hozzáférhetővé válhattak. Egyébként a Hamvas életmű, mint tudjuk gépelt formában cirkulált az országban, így szinte minden írása többé-kevésbé hozzáférhetővé vált sokak számára. Most Hamvas annyira elfogadott, hogy ez bizonyos értelemben már-már gyanút kelt.
E sorok írója abban a szerencsés helyzetben volt, hogy 1963-1968-ig, Hamvas haláláig, mély, bensőséges viszonyban volt vele. Szeretett és tisztelt atyai jó barátja volt, és ez a szeretete és tisztelete azóta sem csökkent irányában, noha bizonyos pontokon a tisztelet teljes fenntartása mellett, egy kritikai attitűdöt is kénytelen felvenni, melynek felvétele nemcsak lehetséges és jogosult, hanem bizonyos keretek között szükséges is.
(2007. december 19.)