NEMZETI SZÍNHÁZ VEZÉRIGAZGATÓI PÁLYÁZATA
ALFÖLDI RÓBERT
2007
(folytatás)
A 2008-2009. ÉVAD MŰSORTERVE
Fontos, hogy a 2008-2009-es évad összeállításánál figyelembe vegyük a Nemzeti Színház jelenlegi repertoárját. Hiba lenne mindent tagadni, amit az előző vezetés létrehozott.
4 új nagyszínpadi, 4 új stúdió bemutató
A színház többször említett lehetőségei azt is megengedik, hogy a próbaidőszakok hosszabbak legyenek, mint a jelenlegi színházi gyakorlat (ami sokszor gátja az alapos és mély munkának és annak, hogy új és expresszívebb utakat próbálhasson ki és próbálhasson be egy-egy készülő produkció).
NAGYSZÍNPAD
EURIPIDÉSZ Oresztész
SPIRÓ GYÖRGY Csirkefej
WEBSTER Amalfi hercegnő
BOTHO STRAUSS Park
STÚDIÓ
KAMONDY ÁGNES Johanna nőpápa
HAUPTMANN Patkányok
IBSEN A tenger asszonya
CSÁTH GÉZA Janika
gyerekelőadások
A kaposvári színház gondolta újra és teremtette újjá a gyerekelőadásokat. Komolyan vette a gyereknézőket és bízott abban, hogy a színházba járó gyerekből színházszerető felnőtt lesz. És igazuk lett.
A Nemzeti Színház az elmúlt években jelentős gesztusokat tett gyerekközönsége felé. (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos, a Színművészeti Egyetem befogadott produkciója, a Tovább is van
, vagy a Stúdió K-val közösen létrehozott Hamupipőke)
Követnénk a példát, létrehoznánk és műsoron tartanánk gyerekelőadásokat, de a későbbiekben a kamaszokat is megkeresnénk ifjúsági előadásainkkal.
A következő évad műsorában azért nem szerepel ilyen előadás, mert a Nemzeti repertoárján jelenleg szereplő előadások ezt a feladatot ellátják. A 2009-2010-es évadban mutatnánk be ifjúsági vagy gyerekelőadást. És terveink között szerepel, hogy egy új magyar darabot, egy híres regény átdolgozását, vagy a skandináv országokban évek óta bevett gyakorlatot követve nagy klasszikus művek ifjúsági változatát bemutassuk. Ott például Médeia történetét a két gyermek szemszögéből mutatják be. Az ilyen darabok előkészítése, megírása hosszabb munkát igényel.
Közönségnevelés
A bevezetőben említett szemléletváltás, illetve a gondolkodás, a befogadás nyitottabbá tétele megköveteli, hogy az új vezetés kiemelt figyelmet fordítson az új közönség megnyerésére. Régi közönségét viszont fel kell készíteni, hogy esetleg szokatlant, újszerűt fog látni.
Tapasztalatom szerint nincs baj a nézők érzékenységével. Arra kell figyelnünk, hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek azért, mert első pillantásra idegennek tűnhet az, amit látnak.
Ha a kíváncsiságot a folyamatos információ révén - vizuálisan, meghökkentően, akár provokatívan is - fel tudjuk kelteni, akkor megindulhat a kommunikáció régi és új közönségünkkel.
A kommunikáció szó szerint értendő. Például: az Oresztész 10-11. előadása környékén, egy szombat vagy vasárnap délelőtt, speciális beavató előadást tarthatnánk. A rendező és egy szakértő vezetésével elkezdünk beszélgetni a darabról úgy, ahogy egymás között szoktunk , kérdezünk, vitatkozunk, a színészek is; és akkor talán az esti előadás már nem lesz annyira idegen a néző számára. Ezek a találkozások a minden próbaidőszakban megtartott nyílt próbák mellett talán a most színházba nem járó plaza-generációt" is meg tudnák szólítani, a fővárosból és vidékről egyaránt.
Ha elfogadjuk, hogy manapság a színházba járás nem mindenkinek természetes igénye, akkor bátran kell élni azokkal a reklám- és PR fogásokkal, amelyekkel megszólítható a színházba nem járó réteg is.
(Részletesen lásd: PR-marketing fejezet)
A már meglévő közönség is jobban a sajátjának fogja tekinteni a színházat, ha az egy élő, meglepő eseményeket és előadásokat létrehozó nemzeti intézmény.
(A színház a meglepetések sorozata" Major Tamás)
NYITÁS - EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÖSSZEFOGÁS
A részletezett terveket, a távlati szellemi változást elősegítő vezetői álmokat nem lehet önálló intézményként, egyedül véghezvinni. Korábban írtam a kapcsolatok mind a szellemi, mind a konkrét feladatokkal kapcsolatban , fontosságáról, az európai felzárkózás terén.
Ugyanilyen fontos a kommunikáció az együttműködés itthon is.
Alapvető, hogy az egymástól alig pár méterre lévő Művészetek Palotájával napi szinten együttműködjön a Nemzeti Színház. Akár közös programok kidolgozásában külföldi vendégjátékok, fesztivál (részletesen lásd: Nemzetközi fejezet) egyenrangú félként segítve egymás munkáját.
A korábban vázolt új gyerekelőadásokat meg lehetne tartani a Művészetek Palotájának Fesztivál Színházában is; így egyszerre két intézménynek nevelnénk a jövő közönségét. A gyerekeket, fiatalokat előadás után, délután át lehet vinni a Ludwig Múzeumba, ahol a kortárs képzőművészettel ismerkedhetnek. (Lehet egynapos Kul-túrákat" szervezni budapesti vagy vidéki csoportoknak, hogy a feljebb említett beavató délelőtt után nézzék meg a Ludwig Múzeumot, este pedig a délelőtt megismert előadást.) A lehetőségek végtelenek.
(MŰVÉSZETEK PALOTÁJA KISS IMRE vezérigazgató szándéknyilatkozata mellékelve.
LUDWIG MÚZEUM szándéknyilatkozata mellékelve)
Ugyanilyen kapcsolatot lehetne kialakítani az elmúlt két évben az új vezetés által világszínvonalúvá tett Szépművészeti Múzeummal. Mindkét intézmény alapvető érdeke, hogy a kultúrára és művészetekre fogékony generációk nőjenek fel. Olyan fiatalok, akik tudják, hogy az új alapja a régi, és hogy a régi nélkül nincs új és modern.
Közös akciók aki az egyikbe jegyet vesz, kedvezményt kap a másikba , művészeti kommunikáció, a múzeum kihelyezett kiállítása a Nemzetiben, összehangolt évad-tervek, az előadások és a kiállítások tartalmi összekapcsolása.
(Konkrét terv: A Szépművészeti Múzeum antik gyűjteménye jövőre lesz 150 éves. Ennek kapcsán a múzeum nagyszabású nemzetközi konferenciát rendez, ahova meghívja a világ nagy gyűjteményeinek vezetőit. Pályázatom sikeres elbírálása esetén ennek a konferenciának egyik eseménye lenne az új vezetés első bemutatója november közepén , Euripidész: Oresztész című előadása, saját rendezésemben.)
(BAÁN LÁSZLÓ FŐIGAZGATÓ szándéknyilatkozata mellékelve)
Budapest művészeti életében hosszú évek óta a minőséget és a nemzetköziséget tekintve az egyik legfontosabb intézmény a Zimányi Zsófia által vezetett Budapesti Fesztiválközpont. A Nemzeti Színház minden téren szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatát a Tavaszi és az Őszi Fesztivállal. Mind a közös előadások létrehozásában, mind a fesztivál ideje alatt élő fesztiválközpontként a Nemzeti Színház szeretne teljes jogú koprodukciós partnere lenni Budapest e két nagyon magas színvonalú kulturális eseményének.
(ZIMÁNYI ZSÓFIA szándéknyilatkozata mellékelve)
A Színművészeti Egyetemmel közösen nem csak különleges és valóban minőségi vizsgaelőadások műsorra tűzésével, mint az már elkezdődött de továbbjátszásával is segítene a színház minél jobban megismertetni a fiatal tehetségeket. Ez a közönségnevelés tekintetében is kamatozó lehet, hiszen éppen azt a generációt szeretnénk megcélozni, akik hasonló korúak, mint a színpadon látható társaik.
Ezen kívül a társművészeti egyetemekkel is fel kívánjuk venni a kapcsolatot a színház összetett művészet , és minél szélesebb spektrumait hozzuk össze a Nemzeti Színházban, annál nagyobb az esély, hogy a fiatal művészek találkozhatnak egymással.
(A Bárka Szentivánéji álom előadásának díszlettervezését meghirdettük a kaposvári egyetem végzős látványtervező szakos hallgatói között ez volt a vizsgájuk. A nyertes fiatal tervezővel azóta is többször dolgoztam.)
A Nemzeti Színház épülete nagyon sok vihart kavar.
Lehet vitatkozni azon, hogy hogy néz ki, hogy mennyire vegyes" ízlést tükröz a belsőépítészete
Alkotóként azonban elsősorban dolgozni kell benne. De a vitáknak, az esztétikai fenntartásoknak igenis teret lehet adni.
A magyar képzőművészet öt jelentős alkotóját sikerült megnyerni arra, hogy a színház előcsarnokát még, ha időlegesen is, de kimondottan oda készült hatalmas installációkkal, festményekkel megváltoztassa; hogy aki belép, azt láthassa, hogy itt többféle, akár vitára ingerlő művészi megközelítés létezik egymás mellett. Egy új gondolkodás és párbeszéd kezdete.
Ezek az alkotások több hónapig lennének láthatóak a színház előcsarnokában, és utána a Ludwig Múzeum kortárs gyűjteményét gazdagítanák. A felkért képzőművészek mindegyike vonzódik a színház iránt. Van, aki már tervezett díszletet, van, aki szívesen tervezne ez is növelné a színház nyitottságát, és megtermékenyíthetné a magyar látványtervezést.
(EL KAZOVSZKIJ, VOJNICH ERZSÉBET, GAÁL JÓZSEF, BUKTA IMRE, SZÜTS MIKLÓS szándéknyilatkozata mellékelve)
Ezt a ütköztetést" folytatni lehet a szoborparkban, időleges kiállításokkal. Minél több és sokfélébb tárlat látható az épületben, annál inkább erősítjük az összművészeti jelleget, a kortárs kultúra jelenlétét.
Határon túli színházak
Az elmúlt években izgalmas kísérletek történtek a határon túli magyar színházakban is.
A Nemzeti Színház eddig is dolgozott határon túli magyar vendégrendezőkkel, ezek a közös munkák mégsem voltak olyan hatással a magyar színházra, mint azt nagyon sokan szerettük volna.
A magyar nyelv összekötő kapocs: történelmi múlt és közösség. Mégis azt gondolom, hogy ezek az alkotók másik kultúrából jönnek, mások az alapok, és mások az evidenciák. Ezért gondos ismeretterjesztő munkával és jelentős reklámmal kell előkészíteni egy-egy határon túli magyar, nemzetközileg elismert alkotó találkozását egy anyaországi társulattal.
Hosszabb távú terveink között szerepel, hogy egész évadon át, belátható rendszerességgel szinte a műsorterv részeként láthassunk határon túli előadásokat. Nem akarunk konkurenciája lenni a Thália Színház által működtetett Határon Túli Színházak Találkozójának, megőrizve a jól bevált kapcsolatot, új lehetőséget kínálnánk a bemutatkozásra.
Ezek az erős világképpel rendelkező előadások nemcsak a hazai színházszemlélet nyitottabbá tételében segíthetnek, hanem közvetíthetnének, kapcsolatot építhetnének a környező országok színházaival is. (Például a nagyon egyedi utakat járó román színházművészettel.)
Alternatív előadások
A jobb híján alternatívnak nevezett független társulatok búvópatakszerű" működését ismerve azt gondoljuk, hogy a Nemzeti Színházban való jelenlétük elengedhetetlenül fontos, ezért alkalmat teremtenénk, hogy a nézők időről időre egy alternatív nap keretében megismerhessék előadásaikat a színház ebben is integráló szerepet játszhatna.
Átvennénk az Új Színház kezdeményezését, és évente meghirdetnénk egy pályázatot a független társulatoknak. A nyertes a színházban hozná létre és játszaná új előadását. Ezek a találkozások, azt gondolom, serkentőleg hatnának a Nemzeti hivatásos működésére.
Ahhoz, hogy egy valóban élő, lüktető színházi hellyé váljon a Nemzeti, úgy kell működnie, hogy ha bárhol határon túl, vidéken, alternatívok között minőségi és lényegi előadás születik, kötelessége és jól belátható érdeke is, hogy befogadja azokat.
De ez csakis és kizárólag művészi értékek alapján történhet, vállalva a személyes ízlés felelősségét.
MEGÚJULÓ KOMMUNIKÁCIÓ ÉS REKLÁM, MEGÚJULÓ KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK
A színház a közönségét megtartva és megőrizve új, fiatal, a színház számára ez idáig szűz" nézőket nyerne meg; nem csak az előadásaira, hanem a színházban és a színház körül zajló" eseményekre is.
Aktív szereplője kíván lenni a mai magyar kulturális életnek, és ezt a célt többek között más kulturális, művészeti intézményekkel, fesztiválokkal történő együttműködés révén is valósítaná meg.
Tehát: feladatának tekinti, hogy a közönség minél szélesebb rétegeit szólítsa meg, törekszik arra, hogy a magyar színházművészet és kultúra hagyományait felfrissítve, de megőrizve, megújítva és továbbgondolva a kortárs kultúra korszerű és kortárs intézményévé váljon.
A közönséggel való kapcsolat építése folyamatos, kitartó, szinte éjjel-nappali tevékenység.
A színház jelenléte nem csak az ismert reklámhordozók célszerű és célratörő használatán keresztül kell, hogy teret nyerjen, hanem a nézők hétköznapjaiba, szokásaiba, merészen fogalmazva, a gondolataiba kell, hogy beköltözzön". A barátok, rokonok, ismerősök, a szájhagyomány legjobb terjesztői személyes élményeikkel (ami nem csak a színházi előadásból kell, hogy álljon) potenciális nézőket nevelhetnek". Ezért is kell, hogy a megszólításon túl a személyesség, a közvetlenség, akár a váratlanság, olykor a meghökkentő gesztusok révén újra és újra keressük ismeretlen" nézőinket.
A közönség nevelése több irányú. Meg kell találnunk a fiatalokat. Jelen kell lennünk a hozzájuk közel álló fórumokon (Internet, iskola, szórakozóhelyek, a média fiataloknak szóló csatornái
). Fel kell keltenünk kíváncsiságukat, be kell csábítanunk" őket az előadásokra, ahol meg kell tudnunk győzni őket arról, hogy érdemes
És aztán nem szabad elengedni" őket.
(Alföldi Róbert személyében olyan alkotó kerülhet a Nemzeti Színház élére, aki közismertségét és népszerűségét a színház javára fordíthatja. Azzal, hogy egy ismert ember vezetné a Nemzeti Színházat, azt a közönségréteget is könnyebb lenne megnyerni a színháznak, akiknek ez eddig a színház idegen terület volt. Alföldi személyiségére és munkáira jellemző a bátorság, a dinamizmus, a nyitottság, a progresszió és az a közvetlenség, ami magától értetődően határozná meg a színház új arculatát. Várhatóan a média is megkülönböztetett figyelemmel és bizalommal kísérné a társulat életét, a színház előadásait, programjait.)
Kommunikáció és reklám
A céloknak tükröződniük kell a színház kommunikációjában. Alapvető törekvésünk, hogy újrapozícionáljuk a színházat a mai magyar kulturális palettán, bekapcsoljuk a vérkeringésbe", élővé, nyitottá, dinamikussá tegyük, közelebb vigyük a közönséghez.
A színháznak tehát bátrabban, szabadabban, izgalmasabban, frissebben, kreatívabban és egyedi módon kell megjelennie a hirdetési piacon, vállalva az aktuális trendeknek" megfelelő, mégis mással össze nem téveszthető vizuális nyelvet. (Értékadó és követendő példa lehet a nemrégiben megújult Szépművészeti Múzeum kommunikációja.)
Új arculat kialakítása, image-kampány és az épület, mint kommunikációs felület, vizuálisan és tartalmilag megújuló honlap
Az új célok meghatározásához természetes módon kapcsolódik a színház új arculatának kialakítása, ami nem pusztán a figyelem felkeltése, hanem az intézmény újrafogalmazott értékeinek egyértelmű megjelenítése.
Fontos, hogy a színház egységes, csak rá jellemző vizuális nyelven szólaljon meg" és az új arculat elemeit hosszútávon és széles körben használja. Az arculatváltás első lépése egy tudatosan felépített image-kampány, amelynek során a közönség az írott és az elektronikus médiában, a köztereken, a járműveken stb. találkozhat a színház üzeneteivel".
Az arculatváltással és az image-kampánnyal összefüggésben a honlap grafikai megjelenésének is ugyanazt a frissességet, nyitottságot, dinamizmust kell sugároznia, mint a színház egyéb kreatív anyagainak. Elsődleges szempont, hogy könnyen kezelhető, felhasználóbarát, informatív és naprakész legyen.
A lehetőségekhez mérten az arculati elemeknek valamilyen módon magában az épületben, az épületen is meg kell jelenniük, hiszen ez a közönséggel való találkozás elsődleges helyszíne. Az épületet is kommunikációs felületként használjuk oly módon, hogy tükrözze akár a színház egészének, akár egy-egy bemutatónak az atmoszféráját. (Például olyan nagyszabású megoldásokra gondolunk, mint az Operaház főbejáratának becsomagolása" Richard Strauss: Elektra című előadás kapcsán vagy a fényfestés különböző középületek homlokzatán.)
Bemutatókhoz, előadásokhoz kapcsolódó nyomdai anyagok, hirdetések, kiadványok (szövegkönyvek, CD-k, DVD-k)
Az arculatváltás és az image-kampány megvalósításán túl az új bemutatók reklámozására is szélesebb körű figyelmet kell fordítani, hogy a közönséghez időben és több csatornán jusson el egy-egy új bemutató híre. A bemutató előtti kampányban a meghökkentő, a színházi kommunikációban nem szokványos megoldásokat is alkalmazhatjuk. Hiányteremtés. Hangulatkeltés. Célközönség keresése. Plakátháború. Színészarc-reklám. Később: bővebb információk, ajánlások, bejátszások
A premierekhez kapcsolódó kreatív anyagok (a hirdetőoszlopokon és a metró peronján kihelyezett plakátok, szórólapok, műsorfüzetek, a nyomtatott sajtóban, havi-, heti-, napilapokban és az on-line médiában megjelenő hirdetések) egyedinek és célratörőnek kell lennie.
Folytatnánk azt az eddig is működő jó elképzelést, hogy a bemutatandó darabok szöveganyagát könyv formában, az előadásokat DVD-n és a zenei anyagokat CD-n kiadjuk.
Sajtókapcsolatok
A hirdetéseken és kreatív nyomdai anyagokon kívül széles körű sajtókapcsolatok kiépítésére és folyamatos életben tartására van szükség. Nem csak a bemutatók előtti hadjáratban", hanem a színházi munka hétköznapjaiban" is. A hosszabb riportok, az elemző tanulmányok, az egyetemi és kerületi lapok bár csöndesebben , de ugyanúgy éltetik a figyelmet.
A havi-, heti-, és napilapok, internetes portálok, tévék, rádiók munkatársaival való kapcsolattartás mellett nyitni kell a vidéki sajtó és a vidéki televíziók felé. A színházi munkáról, a társulat színészeinek mindennapjairól is folyamatosan tájékoztatni kell az újságírókat. A közvetlen, friss hangvételű ajánlók, interjúk, riportok, beszámolók segítségével talán megszűnhet a Nemzeti Színház érinthetetlenségének" képzete. Újólag megerősítjük azt a szándékunkat, hogy a bevehetetlen vár", az unalom temploma", a ciki hely" makacsul a színházakhoz kötődő képét nekünk kell lerombolnunk. És ehhez a fiatal nézőket meg kell, hogy nyerjük!
Közönségkapcsolatok
Jegyek, bérletek, kedvezmények
Terveink megvalósítását szolgálja, hogy differenciált jegyárakat állapítunk meg és olyan kedvezményeket dolgozunk ki, amelyek révén mindenki számára elérhetővé válnak a színház előadásai.
A diákok érvényes diákigazolvány felmutatása ellenében továbbra is diákjegyet vehetnek.
Tervezzük ún. last minute" jegyek árusítását is az előadások kezdete előtt.
Kiemelt eseményekhez (például a nemzetközi színházi fesztivál) kapcsolódóan és a bérletesek, illetve a baráti kör tagjai részére biztosítjuk az elővételi lehetőséget, így olcsóbban lehet a jegyekhez jutni.
Az évad során igyekszünk olyan jegyvásárlási akciókat, kedvezményes csomagokat kínálni, amelyek révén még költségkímélőbb megoldásokat tudunk ajánlani a nézőknek. A kereskedelemben már bejáratott pontgyűjtő akciót is szégyenkezés nélkül meghirdetnénk.
Bevezetnénk (és az image-kampány egyik elemeként meghirdetjük) egy olyan bérletet, ami négy szabadon választott előadás megtekintésére jogosít és ezen belül a diákoknak, nyugdíjasoknak, illetve pároknak még további kedvezményeket kínálnánk. A bérletesektől kért adatokból létrehoznánk egy adatbázist, amelynek révén további mód nyílik a közönséggel való napi kapcsolat fenntartására.
A már érvényben lévő kedvezményeket (pl. Gobbi Hilda Páholy 5, Sodexho, Üdülési Csekk, Páholy mozgássérültek számára) megtartanánk és ezek körét bővítenénk.
Jegyértékesítési csatornák
Törekednénk arra, hogy a nézők számára a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük a jegyvásárlást; foglalhat és vásárolhat jegyet személyesen a színház pénztárában vagy az Andrássy úti jegyirodában amelyek nyitva tartását igyekszünk a jegyvásárlási szokásokhoz igazítani, próbaképpen akár éjszaka is , elküldheti e-mailben a foglalásait, vásárolhat on-line, fizethet készpénzben, bankkártyával vagy utalvánnyal, mint eddig is. Új lehetőség lenne, hogy ezentúl SMS-ben is tudna jegyet venni.
Pártoló tagság, hírlevél, baráti kör
A klasszikus értelemben vett pártoló tagság rendszerét, vagyis, hogy a néző anyagilag támogatja a színházat és ezért cserébe különleges szolgáltatást kap, a későbbiekben kívánjuk kiépíteni.
A jelenlegi pártoló tagság átalakításával folytatnánk és újraépítenénk a színház baráti körét. Továbbra is biztosítanánk számukra az eddigi kedvezményeket (elővásárlási jog, jegyárkedvezmény
).
Természetesen ők is bekerülnének az adatbázisba, hiszen az új bérletesekkel, a hírlevélre feliratkozókkal együtt a színház állandó nézőit tisztelhetnénk bennük.
Így módjukban áll igényeiket, véleményüket közvetlenül kifejezni a színház munkatársai felé.
A közönséggel való közvetlen kommunikáció egyik legfontosabb eszköze a havi rendszerességgel, elektronikus vagy postai úton kiküldött hírlevél, amiből a nézők nem csak az előadásokról, hanem a színház életének egyéb eseményeiről is értesülhetnek. A hírlevélre feliratkozók adatait is tartalmazza a bérletesek és a baráti kör tagjainak adataiból létrehozandó adatbázis.
Mecenatúra
Hosszabb távú terveink között szerepel, hogy magunkhoz szeretnénk szelídíteni" a hazai kulturális mecenatúra jeles és ismert személyiségeit és azokat is, akik ebben a szerepben még nem léptek a nyilvánosság elé. Állandó nézőinkké szeretnénk tenni őket. Párbeszédet kezdeményeznénk, ahol közösen alakítanánk ki az együttműködés feltételeit és lehetőségeit. Talán ezzel megerősíthetnénk és értelmezhetnénk a magyar mecenatúra működését és helyzetét.
Találkozások
A színház működésénél fogva nyitott és ugyanakkor zárt egység.
(A próbafolyamatnak több olyan szakasza is van, ahol az elmélyült munkához a külső szem" nem kívánatos. A végeredményt, az előadást viszont vágyjuk", hogy minél többen lássák.) De azt is szeretnénk, hogy a nézőknek és az alkotóknak minél több alkalma legyen a személyes találkozásra is. Egyrészt közvetlen visszajelzést kaphatunk előadásainkról, másrészt elemzően és részletezően elmondhatjuk gondolatainkat. Ezért is tartanánk közönségtalálkozókat, ahol lehetőségünk nyílna a vélemény és gondolatcserére, akár vitára is.
Az ismert gyakorlatot megtartva és követve időről időre szerveznénk olyan együttléteket" (például Színházi Világnap), ahol a nézők szakszerű képet kaphatnak a színház mindennapi életéről, a működés egészéről.
Kísérleti jelleggel meghirdetett nyitott próbákat tartanánk, ahova néha a színház maga is hívna célközönséget (egyetemistákat, társművészeti iskolásokat, nyugdíjasokat, a baráti kör tagjait, kíváncsi mecénásokat, újságírókat, fővárosi szervezőinket, vidéki jegyeladóinkat).
Képzési lehetőségek együttműködés a Ludwig Múzeummal
Meghirdetnénk Budapesten és vidéken azt az egész napos programcsomagot, amelyben a színház műsoron lévő előadásaihoz kapcsolódóan délelőttönként szakemberek bevonásával a nagyszínpadon beavató" előadást tartanánk. Célzottan a közép- és felsőoktatásban tanulókat keresnénk fel ezzel a tervünkkel.
(A színházrendező, a színészek alkalmanként a tervezőkkel, írókkal, dramaturgokkal, elméleti szakemberekkel, ügyelőkkel, súgókkal, világosítókkal, díszletmunkásokkal, fodrászokkal, öltöztetőkkel együttműködésével nem csak részleteket láthatnának az előadásból, hanem a diákok láthatják a próbafolyamat alkotóelemeit. De talán ennél is fontosabb, hogy áttekintést kaphatnak a műről, kor-viselet-művelődéstörténeti összefüggésekben értelmezve magát a művet.)
Este pedig láthatják teljes egészében az előadást.
Ugyanakkor még aznap délután a Nemzeti Színházzal szomszédos Ludwig Múzeumban a diákok múzeumpedagógusok segítségével megismerkedhetnek a kortárs képzőművészettel, az alkotásokkal és az alkotókkal.
Hosszú távon tervezzük együttműködésünket a Ludwig Múzeummal. Gyerek- és családi programjait összekötnénk a színház gyerek- és ifjúsági előadásaival. Alkalmanként közösen hoznánk létre színház- és képzőművészeti gyermekhappeningeket".
Közönségszervezés vidékről együttműködés vidéki kulturális intézményekkel
Lehetőséget kívánunk teremteni a vidéki közönségnek, hogy jelentős anyagi megterhelés nélkül látogathassa a színház előadásait, programjait. Ennek érdekében a nagyobb vidéki városok kulturális intézményeivel és közlekedési vállalataival összefogva kedvezményes utazási, színházlátogatási csomagot dolgoznánk ki. Vidéken élő és dolgozó külső jegyterjesztőket bíznánk meg a kedvezményes busz- és színházjegyek értékesítésével, a Nemzeti Színházba utazó csoportok megszervezésével.
Könyv- és ajándékbolt
A színház szolgáltatásainak körét bővítendő könyves- és ajándékboltot nyitnánk, ahol az érdeklődők hozzájuthatnának a színházművészettel kapcsolatos régi és új kiadású szakirodalomhoz, drámakötetekhez, képzőművészeti albumokhoz, valamint a színház saját kiadványaihoz, plakátjaihoz, CD-ihez, DVD-ihez.
MEGÚJULÓ NEMZETKÖZI PROGRAMOK ÉS KAPCSOLATOK
A közép-kelet-európai országokkal ellentétben ahol az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a színházakra fordított pénz és intézmények szűntek meg , nálunk a rendszerváltás utáni bő másfél évtized nem hozott létre alapvető fordulatot, és továbbra is a meglévő intézményrendszer fenntartása és működtetése a hangsúlyos.
Ebben a keretrendszerben a Nemzeti Színháznak, mint az egyik kiemelt nemzeti intézménynek, törekednie kell a mostohán (vagy nem jelentőségének megfelelően) kezelt nemzetközi együttműködések felélesztésére és aktív használatára.
A Nemzeti Színház új vezetése szeretne kezdeményező szerepet játszani abban, hogy mind a regionális, mind pedig az európai színházi hálózatokban, kapcsolatrendszerben jobban, erőteljesebben jelenjen meg a magyar színjátszás, s egyúttal a nemzetközi újítások, a meghatározó jelentőségű európai fejlesztések" bemutatkozhassanak Magyarországon. Így a megújuló kapcsolatok kontextusában a színház a nemzetközi produkciók befogadó színháza is lehetne, a magyar nyelvű színjátszás hagyományainak ápolása mellett.
Elképzelésünk szerint a XXI. századi európai színjátszásban a nemzeti színház" elsősorban kapu, interface, befogadó intézmény, közvetítő és mediátor a nemzeti és az idegen nyelvű kultúrák, a klasszikus és kortárs drámairodalmak között.
Színházi Fesztivál
A Nemzeti Színház lehetőségei minden értelemben adottak ahhoz, hogy helyszíne lehessen egy reprezentatív nemzetközi színházi fesztiválnak, mely jelenleg hiányzik a magyar kulturális életből, s melynek hiánya egyértelműen érezhető a szakma és a közönség szempontjából is.
Most is vannak kisebb színházi (Bárka Fesztivál, Kortárs Drámafesztivál) és nagyobb összművészeti fesztiválok (Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Őszi Fesztivál), ahol találkozhatunk külföldi vendégjátékokkal, illetve egyes színházak is jelentkeznek olykor nemzetközi programmal. Ezek fontos eredmények, de nem helyettesítenek egy olyan - a kulturális palettáról ma még hiányzó - nagy fesztivált, amely elsősorban a színházra-táncra összpontosít, amely kellő financiális, strukturális, technikai háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy valóban a művészi szempontból legjobb, legfrissebb és legizgalmasabb előadásokat hozza el a lehető legkevesebb kompromisszummal, és amilyen Európában szinte egyedülálló módon jelenleg nincs hazánkban.
Ezen szeretnénk változtatni, több okból is. Egyrészt a színház önmeghatározásához és újraértelmezéséhez szükségesnek véljük, hogy tudja azt is, hol tart a világ színháza. Idő, nyelvtudás és pénz hiányában csak kevesen járnak rendszeresen külföldre előadásokat nézni. Márpedig ahhoz, hogy saját közegünkben, saját anyanyelvünkön érvényes gondolatokat tudjunk közölni érvényes formában, elengedhetetlen, hogy folyamatosan inspirációt kapjunk a kortárs világszínházból. A néző így közvetlenül találkozhatna a legizgalmasabb nemzetközi előadásokkal és itthoni művészeink munkájában is tapasztalhatná ezek hatását.
Hiába a zseniális alkotás, ha idegen" a befogadó szemnek, mert az másfajta esztétikába ágyazódik, amihez nincsenek kapaszkodóink. Ezért is érezzük fontosnak egy fesztivál megteremtését, mely az értéket, de a kalandot is kínálja nézőinek.
Ez az egyik ok, ami miatt szeretnénk átalakítani azt a fesztiválgyakorlatot, miszerint, társulatok jönnek, lejátszanak és elmennek. Célünk a valódi dialógus kialakítása. Egy-egy előadás köré kontextust teremthetnénk azzal, hogy az előadásban részt vevő alkotók (rendező, színész, jelmez-díszlet-fénytervező, zeneszerző) közül, ha nem is mindenkit de lehetőség szerint nem csak egy művészt további pár nap erejéig Budapesten tartanánk; részvételükkel szakmai és közönségtalálkozókat, workshopokat szerveznénk.
Saját fesztiválunkat megközelítőleg két hónaposra tervezzük (példaként az Edinburghi Fesztivál, a Wiener Festwochen vagy a Párizsi Őszi Fesztivál említhető), mely időszak csak a keretet jelöli ki ekkor zajlanának az események, nem mindennap, hanem lazább szerkezetben, levegősebben , hogy az elképzeléseink valóban megvalósíthatóak legyenek. Egy-egy produkcióból ne csak egy, hanem akár két-három előadást játszhassunk, hogy a tervezett side-programokra, workshopokra, off-programokra, szakmai beszélgetésekre is legyen idő.
Kiemelten fontosnak tartjuk azt is, hogy a fesztivál kapcsolódjon hazai és nemzetközi partnerintézményekhez (a középeurópai térség fesztiváljaihoz, továbbá Bécs, Ljubljana, Prága, Belgrád intézményeihez).
A fesztivál célja egyrészt, hogy a mindenkori legizgalmasabb produkciókat hozza el a magyar publikumnak. Másrészt, ezeket az előadásokat, lehetőség szerint, igyekszik összehangolható tematika: egy adott téma, egy-egy földrajzi egység, a színház művészi programja vagy a színházban dolgozó külföldi rendező személye köré szervezni.
Az első fesztiválunk reálisan számolva 2009-ben tudna létrejönni.
Külföldi vendégrendezők
Magyarországot, Európa szívében, minden oldalról nagy és a miénktől eltérő hagyománnyal rendelkező színházi kultúrák veszik körül.
Nemzetközi fesztiválunk egyik fő célja, hogy újra meg újra felhívja a figyelmet arra, hogy milyen sokféleképpen lehet gondolkodni a színházról. De ahhoz, hogy ez a gondolkodás ne csak egzotikum maradjon, hanem értsük is mibenlétét, alkotóként gazdagodjunk általa, sőt integrálhassuk mindennapjainkba, alaposabb és elmélyültebb találkozásokra van szükség. Ezt a célt szolgálná a külföldi rendezők rendszeres jelenléte a színházban.
Tudjuk erre már most is van példa , a Katonában, az Új Színházban és több vidéki színházban is dolgoznak külföldi rendezők. Mi szeretnénk ezt a már létező gyakorlatot hangsúlyossá és rendszeressé tenni úgy, hogy munkájukhoz minden szükséges feltételt megteremtünk.
Felkérjük a nemzetközi színház hazai szakértőit, hogy társulatunk tagjainak már a vendégrendező érkezése előtt ismertessék eddigi tevékenységét. (Egy ilyen előadássorozatot egyébként szívesen tartanánk a közönségnek is.) A próbák megkezdése előtt pár napos workshoppal folytathatnánk az ismerkedést, hogy a meghívott művész igazi társulati tagnak érezhesse magát.
Szeretnénk, ha az alkotót a hazai oktatás is megismerné. Saját szakembereivel (látványtervezők) is szerveznénk 3-4 napos workshopokat.
Igyekszünk megnyerni olyan nemzetközi nagyságokat, mint
Robert Wilson (Wilson a régió szinte minden országában rendezett már, de nálunk ez idáig csak másfél rendezése járt, és annak is több, mint tíz éve);
Luk Perceval (akinek Ügynök halála rendezése a Bárka Fesztiválon volt látható).
Luk Perceval-lal már egy konkrét tervről is beszéltünk. Európai koprodukcióban több színház bevonásával rendezné meg Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámáját; mindig az adott ország színészeinek bevonásával, szokatlan körülmények között, amiről végül filmet is készítene.
Robert Lepage-zsal, a kanadai színház világhírű alkotójával is szeretnénk együttműködni, (akit még sosem sikerült elhozni Magyarországra).
További terveink:
Dimitrij Gotscheff (több produkciója vendégszerepelt már a Katonában, az egyik legnagyobb német rendező, Bulgáriában született),
Christian Smeeds (a finnek, jelenleg, egyik legjobb rendezője)
Andrei Serbant (eddig csak egy workshopja volt a Krétakörrel),
Hangsúlyt fektetnénk arra, hogy ezek a meghívások túlmutassanak egy nemzetközi sztár hangos fölmutatásán. Valóságos, tartalmas és hosszú távú együttműködéseket terveznénk, mert hisszük, hogy egy társulat gondolkodását gazdagítják ezek a találkozások.
Reményeink szerint az elkövetkező évek alatt nem csak a szakmának, hanem a közönségnek is sikerül megmutatnunk, hogy gondolkodnak a világról a világ színházaiban.
Hazai együttműködések
Szükségesnek és természetesnek véljük, hogy a Nemzeti Színház, a méltán kiváló és nagyhírű budapesti fesztiválokkal (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) együttműködjön.
Általános gyakorlat Európában, hogy a városi fesztiválok, az általuk bemutatásra szánt programokhoz bérlik a helyszíneket piaci vagy kedvezményes áron. Egy fesztivál, évről évre, nagyjából ugyanazokkal a lehetőségekkel számolhat, hiszen minden város adott épületekkel, helyszínekkel rendelkezik. A hosszú távú kapcsolatokat az alacsonyabb ár jellemzi.
Elképzelésünk szerint a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál produkcióinak - a tervezett program egyeztetése után - a Nemzeti Színház
helyet ad és biztosítja a szükséges infrastruktúrát; akár úgy is, hogy egyáltalán nem kér terembérletet.
Az a működési forma is elképzelhető, ahol a színház anyagilag is támogatja a fesztiválok által meghívott előadásokat és az azokhoz kapcsolódó programokat, de ennek bázisa csak egy közösen művészi, PR és marketing szempontból is átgondolt koncepció lehet.
Olyan együttműködés kialakítására törekednénk tehát, melynek alapja az együtt gondolkodás, ami szem előtt tartja a partnerek igényeit és összehangolja az érdekeket a lehetőségekkel.
A két nagy budapesti fesztivál mellett szeretnénk együttműködést kialakítani azokkal a vidéki fesztiválokkal is, melyek szintén nemzetközi produkciókat mutatnak be.
(Miskolci Operafesztivál, Thealter, PÉCS 2010, Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Találkozója)
Magától értetődően merül fel az igény, hogy ha egy előadás már az országba érkezett, ne csak egy helyszínen legyen látható. Optimális esetben így a partnerek között megoszthatók a költségek és a feladatok.
Nem álmodozunk, nem gondoljuk azt, hogy egy-egy produkciót turnéra" vihetünk országszerte. De irracionálisnak véljük azt a gyakorlatot, hogy nincsen működő kapcsolat azok között az intézmények között, akik nemzetközi produkciókat hoznak és mutatnak be itthon.
A működő kapcsolatok alapja az információcsere, a tervek, elképzelések megvitatása és egyeztetése a dialógus.
A színház szeretne kezdeményezője lenni e dialógusnak: folyamatosan tájékoztatni partnereit terveiről, a nemzetközi együttműködések terén jártas szakemberekkel állandó kapcsolatot tartani, tehát megteremteni egy nyitott, dinamikus kommunikációt. Számos európai példa bizonyítja és a józan ész is azt diktálja, hogy nem éri meg egymást kirekesztve, elszigetelten működni.
Felolvasószínház
Európai és amerikai példák nyomán, (mintegy évtizednyi késéssel) itthon is elfogadottá vált a felolvasószínház. Akadnak sikeres, telt házas kezdeményezések (például a POSZT-on vagy a Millenárisban), de a kortárs külföldi drámairodalom művei alkalmi jelleggel és nem egy színház évadjának részeként ismerhetők meg. (Míg az angolszász, a német nyelvterületen és a környező kelet-európai országokban a kortárs drámairodalom bemutatására fesztiválokat szerveznek.)
A külföldi darabok kínzó hiányát csak részben indokolja a pénztelenség. Könnyebben leküzdhető akadálynak tűnik, de nehezebben orvosolható a külföldi színházi kultúrában való tájékozatlanság.
A színház szeretne elindítani és életben tartani egy felolvasás-sorozatot, válogatva a nemzetközi drámairodalomból, együttműködve a megfelelő kulturális intézetekkel (Goethe Institut, British Council, Lengyel Intézet...), a nagykövetségekkel.
Az igényes szereposztással, megalapozott próbákkal, átfogó rendezői elképzelésben előadott darab a maga sajátos eszközeivel föl tudja mutatni a mű értékeit és a figyelem fókuszába helyezi a szerzőt és talán híveket is szerez a kortárs (dráma)irodalomnak.
Gyakran egy ilyen esten dől el egy későbbi bemutató sorsa, a drámakötet megjelenésére is hatással lehet. A felolvasásokat minden alkalommal kiadvány kísérné, ami tartalmazná az elhangzott darab szövegét, valamint az adott ország kultúrájáról, színházáról, a szerzőről és műveiről szóló ismertetéseket. Ezekre az estekre egy hosszú távú kapcsolat reményében szeretnénk meghívni magát a szerzőt.
Törekednénk arra, hogy szakértő gondossággal válasszuk ki, fordíttassuk le és jelentessük meg főként azokat a műveket, amelyek itthon még semmilyen formában nem hozzáférhetőek.
Egy ilyen sorozat inspirálhatja nem csak a befogadókat, hanem az alkotókat is.
Merészebb terveink között szerepel, hogy részben e felolvasószínházi esték következményeként, a magyar drámát hasonló külföldi rendezvényeken bocsássuk útjára. Ebben is számítunk lehetséges partnerekre mind hazai (könyvkiadók, színházak, litera.hu), mind nemzetközi viszonylatban - Európai Uniós pályázatokon részvétel.
A NEMZETI SZÍNHÁZ GAZDASÁGI STRATÉGIÁJA, TERVEZETT MŰKÖDÉSE
A pályázatunkkal egy új hely" megvalósításának lehetőségét kínáljuk, melynek eredményeit, reményeink szerint, nem csak a Nemzeti Színház, a benne dolgozó művészek, hanem a kulturális területen dolgozók és nem utolsó sorban a nézőközönség nagy része is érezheti és élvezheti. (Például a színházlátogatók számának növekedése, a nézőközönség által jelenleg még kevésbé ismert fiatal művészek, színészek, rendezők, tervezők munkához, ismertséghez jutása, nemzetközi színházi irányzatok megismerése
)
De maradjunk a számok területén. Mire is számíthatunk?
Az új vezérigazgató az év első felében együttműködik a jelenlegi vezérigazgatóval, Jordán Tamással, és hivatalos kinevezése 2008. július 1-től lép életbe. Ez mindjárt felveti azt a színháziak által sokszor hangoztatott problémát, hogy a színház művészeti működése az évados tervezést igényli, míg a gazdasági környezet az éves működést követeli meg velünk szemben, azaz a 2008-as évre érvényes költségvetés már a jelen pályázat elbírálásakor elkészül(t). Ebben (természetesen módosítási lehetőséggel számolva) az új vezetésnek a 2008-2009-es évad első felének művészeti terveit meg kell valósítania. Természetesen a régi és új vezérigazgató által közösen eltöltött félév arra is lehetőséget nyújt, hogy az új vezérigazgató működés közben is ismerkedhessen a színházzal, a színházi dolgozókkal, azaz megfelelő információkhoz juthat az új év gazdasági tervezéséhez. Így a kinevezés időpontja az új 2008-2009 évad művészi tervezéshez ideális, de nehézségeket okozhat az évad hátralévő felének gazdasági lebonyolításában. Mindezek tükrében azt gondoljuk, hogy a 2009-es évre tervezhetünk bármilyen lényegi változást a gazdálkodás területén.
BEVÉTEL
Az állam a pályázati kiírásban garantálja az elkövetkező 3 évre (2008-2010) 1.700.000 eFt költségvetési támogatás biztosítását.
Az állami támogatás összegének állandósítása mellett, várhatóan emelkednek majd a költségek (rezsi, anyagköltségek
), nő az infláció.
Fentiek figyelembe vételével, tudomásul kell vennünk, hogy az állam által biztosított támogatás reálértéken évről-évre kevesebb lesz.
Így változtatás nélkül az előző évi tervek sem lesznek megvalósíthatók a következő években azonos módon, ha céljaink között ahogy a pályázat szakmai részéből is látható évről évre nagyobb financiális igényű tervek megvalósítása szerepel.
Mi is a teendőnk ennek elérése érdekében?
A feladat egyszerű, legalábbis leírni a bevételeinket növelni, a költségeinket csökkenteni, vagyis a hatékonyságot növelni kell.
A Nemzeti Színház Zrt. általunk megpályázott időtartama alatt, terveink szerint, az állami támogatás aránya az összbevételen belül évről évre csökkenni fog, azaz a növekvő céljaink megvalósításához hiányzó forintokat a Színháznak, nekünk kell előteremteni.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a források biztosítására a bevételek oldaláról:
Jegybevétel növelése,
Egyéb bevételek növelése (bérbeadás, kiadói tevékenység
),
Hazai, nemzetközi, Európai Uniós források, támogatások igénybevétele,
Szponzori és egyéb támogatások bevonása.
JEGYBEVÉTEL
Hogyan növelhető a jegybevétel?
A nézőszám emelésével
A látogatottság emelésével,
Jegy- és bérletárak emelésével
Bel és külföldi turnék, Fesztiválok,
Évad meghosszabbítása (nyári előadások).
Az elmúlt évtizedekben az emberek anyagi lehetőségei megváltoztak. Szórakozási szokásai, valamint a rendelkezésükre álló szabadidő mennyisége lényegesen átalakult. Egyre inkább előtérbe kerültek az otthon igénybe vehető szórakozási lehetőségek. A kereskedelmi televíziós csatornák megindulása, a kábeltelevíziózás, a technikai eszközök fejlődése, árainak csökkenése sem kedveznek a színházi látogatottságnak. Egy 2005-ben elvégzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy az emberek egy nagy része azért nem jár színházba, mert nem tudják megszervezni a színházba eljutásukat vagy, mert nem jutnak hozzá a színházjegyekhez.
Mindezek tükrében a látogatottságot nézve is vannak még lehetőségek a jegybevétel növelésére, melyet elsősorban a műsorpolitika, a reklám és a marketing munka erősítésével és hatékonyabb alkalmazásával érhetjük el.
A szocialista rendszerben mesterségesen alacsonyan tartott jegyárak, a kultúra nem áru", semmilyen szinten nem vették figyelembe a színházak fenntartásának, a produkciók létrehozásának költségeit. Noha a rendszerváltás után megemelkedtek a jegyárak, de éppen a megváltozott külső környezet miatt a jegybevétel a színházak költségvetésének kisebb hányadát teszi ki az emelés ellenére is.
A jegyárak megállapítása évadonként általában becsült érték alapján történik és nem önköltségszámítás alapján. A becslés alapját az előző évi jegyáradatok, más budapesti színházak jegyárai jelentik.
Természetesen a legideálisabb helyzet az lenne, ha a jegyárak fedeznék az előadások létrehozásának, illetve játszásának költségeit. Az ehhez szükséges jegyárak a nézőközönség számára megfizethetetlenek lennének. Azt azonban célként kell a szemünk előtt tartani, hogy az előadások, azaz egy este közvetlen költségei (vendégművészek tiszteletdíja, fogyókellékek költségei, jogdíjak
) a jegyár bevételből fedezhetők legyenek.
A jegyáremelés mindig is a jegybevétel és a látogatottság egyik sarkalatos kérdése. Hiszen rövidtávon a jegyárak emelésével siker érhető el, azaz nő a jegybevétel, de hosszabb távon a helytelenül megválasztott jegyárak a látogatók távolmaradását is hozhatja.
A megoldást a jelenleginél kissé magasabb, de differenciáltabb, a nézők egy részének a nagyobb kedvezményeket biztosító jegyárakban látjuk. A jegyárak nem lehetnek magasabbak, mint a színházlátogatók valós fizetőkészsége, ugyanakkor, reményeink szerint, egy idő után a magasabb fizetőképességgel rendelkezők számára, akik a magasabb jegyárakat is meg tudják fizetni, újra divat" lesz a színházba járás.
Szintén a kedvezmények bővítését jelenti a bevezetendő szabadbérlet rendszer, aminek segítségével a színház tervezhető bevételhez jut, a nézők a jegyárakénál kedvezőbb árakon tudják megnézni az előadásokat és a régi bérletrendszernél nagyobb szabadságot biztosít a napok megválasztásában is.
A jegyárak kialakításában és módosításaiban is nagy segítséget nyújthat egy színházlátogatási szokásokra kiterjedő vizsgálat elkészítése. A tanulmány a számszerű adatokon túl segítséget nyújtana a színházlátogatók társadalmi és anyagi helyzetének megismerésére, melyek a színházba járási szokások, azok hogyan és miért alakultak, mitől lehetne a jelenleginél népszerűbbé, mindennapi szükségletté" tenni a színházba-járást.
EGYÉB BEVÉTELEK
Az épület alkalmankénti bérbeadása csak a művészi célok szem előtt tartása mellett képzelhető el. A bérleti díjakat és az épület adta lehetőségeket újragondolva szeretnénk a meglévő forrásokat kiegészíteni (előadásokkal összekapcsolt rendezvények
).
Az előadásokhoz kapcsolódó műsorfüzetek, előadások szövegkönyveinek kiadása, az előadásokról készülő DVD-k, CD-k azok számára is élményt jelenthetnek, akik már igen, vagy akik még nem láthatták az előadásokat. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy ezen tevékenységeknek minimum nullszaldósaknak kell lenniük, illetve kiadatásukhoz akár külső források is bevonhatók, szerezhetők.
HAZAI, NEMZETKÖZI, ÉS EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK, TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA
Jelenleg ez a leginkább kihasználatlan pénzügyi forrás a bevételeink növelésére. Olyan előadásokat kell létrehoznunk, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi színházi világ figyelmét is magunkra irányíthatja. Így lehetőségünk nyílna más EU-s és EU-n kívüli országokkal való együttműködés keretében előadásokat, produkciókat létrehozni. A művészi színvonal mellett az intézményi háttérnek is meg kell felelnie a pályázatok és együttműködések által megkövetelt feltételeknek. Szigorú, akár évekre előremutató produkciós tervek elkészítése, ezek folyamatos figyelemmel kísérése, az elszámolásnak megfelelő könyvelési és beszámoló készítési rendszer megléte elengedhetetlen feltétele ezen pályázatokon való sikeres részvételnek. Csakúgy, mint a pályázatírásban és projektmenedzsmentben jártas team, kiépített és működő széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer, megfelelő intézményi szabályozás. A terveinknek megfelelően ez a 2010-2011 évadban fog valódi pénzügyi lehetőségeket teremteni számunkra.
SZPONZORI ÉS EGYÉB TÁMOGATÁSOK BEVONÁSA
Az állami költségvetés csökkenése mellett a korábbi évek törekvései ellenére a vállalatok, multinacionális cégek, magánszemélyek által nyújtott támogatások nem tudták a kiesett összegeket pótolni. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem látnánk pozitívan az e területen meglévő törekvéseket. Az üzleti kommunikáció változásában határozottan kimutatható trend, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül a szolgáltató vagy termelő szervezet és célcsoportjai közötti bizalmi kapcsolat megteremtésére. Ennek egyik fajtája a társadalmi célú szponzorálás, amely nagyobb szervezeteknek a tágabb közösség közérdekű céljait, törekvéseit szolgáló, elsősorban anyagi támogatása. Célja a támogató fontosságának, elismertségének, szerepének növelése. Ennek egyik megtestesítője a kultúra és ezen belül is a színház. Ezáltal a szponzor nem szokványos kereskedelmi szituációban kommunikálhat, áthidalhatja az esetleges reklámkorlátozásokat vagy tilalmakat, gazdaságosan hosszú távú kapcsolatot építhet. Azaz a szponzoráló célja nem feltétlenül a színház önzetlen támogatása, hanem ezen támogatás segítségével saját termékeiről, szolgáltatásairól szeretne pozitív képet kialakítani.
Ahhoz, hogy a színház és a potenciális szponzor egymásra találhasson, sokat kell dolgoznia a színháznak. A sikerességünket nagyban növelheti, ha gondosan választjuk meg a szponzorokat, feltérképezve azok üzleti-kommunikációs céljait és személyes kapcsolatokat építve ki a közvetlen döntéshozókkal tesszük meg ajánlatunkat.
Fontos, hogy a jogszabályi környezet hosszú távon biztosítsa a magántámogatások adókedvezményeit, így is érdekeltté téve őket az állami fenntartó szerep részleges átvételében.
KIADÁS
A bevételek növelése mellett a költségek csökkentése és a működés hatékonyabbá tétele is többletforrásokat biztosít az elsődleges feladatnak tartott művészeti tervek megvalósítására.
Alapvető feladatunk olyan költségvetések (az első önálló költségvetés 2009-ben) kialakítása, melyek révén az évadban tervezett feladatok létrejöttét megfelelő pénzügyi háttér biztosítja. Olyan gazdálkodást kell megvalósítani, mely a tervezett költségvetés megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri, és megfelelő információt biztosít a vezérigazgató számára, hogy az esetleges szükségessé váló (például tervezett bevételek egy része nem valósul meg, váratlan pénzügyi esemény bekövetkezése, előre nem látott jogszabályi változás, stb.) változtatások időben megtörténhessenek.
Fontosnak tartjuk kijelenteni, hogy a jogszerűen megkötött és érvényes szerződéseket melyek akár hosszú távra is meghatározhatják bizonyos területek működését tiszteletben tartjuk, a felülvizsgálatuk lehetőségét fenntartva.
A színházak esetében különösen fontos, hogy az adott színház folyamatosan fizetőképes legyen. A kultúra területén dolgozó cégek, intézmények, magánszemélyek nagy része nem rendelkezik megfelelő pénzügyi háttérrel, hogy egy esetleges késői fizetésből eredő időszakokat könnyedén átvészeljék. Így megkülönböztetett figyelemmel kell lennünk arra, hogy olyan szerződések kerüljenek aláírásra, melyek pénzügyi fedezete az adott időpontban a rendelkezésünkre áll.
ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK
Épület
A több mint 21.000 m² alapterületű épület és a hozzá tartozó külső terek, telephely fenntartására, működtetésére, őrzésére stb. fordítandó költségek a bemutatók és előadások számától függetlenül létező jelentős költségek. Az ezen a területen meglévő szerződések (munka, vállalkozási szerződések), munkakörök felülvizsgálata, költségcsökkentő, hatékony megoldások keresése elengedhetetlenül fontos feladat.
VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK
Művészeti kiadások
A színházak mindenkori feladata bemutatók és előadások létrehozása. Az elkészülő költségvetések alapvető funkciója, hogy az állandó költségek ismeretében, az erre a célra rendelkezésre álló keretek meghatározásra kerüljenek. Ezen összegkeretek ismeretében a művészeti vezetés biztosan gazdálkodhat az egyes bemutatókra fordítható konkrét összegekkel, így a játszási költségek is tervezhetővé válnak.
A hosszú távra készülő művészeti tervek nemcsak a művészek életét és a színház művészeti munkáját teszik kiszámíthatóbbá, de a költségvetési tervek elkészítésében is nagy segítséget nyújtanak. Ugyanakkor fontos, hogy a produkciók létrehozásának meghatározott költségkereteit és a játszási költségeket szigorúan be kell tartani és ennek betartását már a tervelfogadástól kezdődően fokozottan figyelemmel kell kísérni. Ahogy korábban már szó volt róla, törekedni kell arra, hogy egy-egy előadás esti bevétele fedezze az előadásokhoz kapcsolódó változó költségeket.
A műsorterv kialakításánál a művészeti vezetésnek, a szervezési osztálynak és a PR tevékenységért felelős személynek szorosan együtt kell működnie. Csak a három szakterület jól átgondolt, összefogott munkája eredményezhet sikeres évadokat.
Milyen intézményre van szükség:
megfeleljen a kor és a várható jogi-szabályozási környezetnek,
mint állami forrásból is támogatott intézménynek, különösen átlátható és ellenőrizhető legyen a működése,
az állam által garantált támogatás mellett, módja legyen különféle szponzorok, a mecenatúra bevonására, hosszú távú kapcsolatok kiépítésére (melyek elősegítésére az állam a támogatók számára adókedvezményeket biztosít),
a művészeti munka nehezen meghatározható (ünnep és szombat, vasárnapi előadások, nyári szünet) munkaidejéhez igazodó szerződtetési formákat alkalmaz,
működési feltételei hosszú távon biztosítottak,
a színházi vezetők és fenntartók folyamatos kapcsolatban állnak a működés biztonságának érdekében,
a változó körülményekhez (például a nemzetközi projektek által előírt jogi-gazdasági feltételekhez) tudjon alkalmazkodni.
ÖSSZEFOGLALVA
Vezetői alapelvek, munkatársak
Alapvető szándékom a világos és határozott kommunikáció. Az érthetően megfogalmazott célok és feladatok (ugyanúgy a színházon belül, mint a nézők felé). Csakis akkor kérhető számon bármi, ha a vezető világosan fogalmaz, ha bizalommal dolgozik és irányít, és nem fél attól sem, hogy beismerje, ha tévedett. Egy színházban különösen fontos, hogy az igazgató ember tudjon maradni (mindenféle helyzetben).
Nem gondolom magamról, hogy mindent tudok. Éppen ezért szeretném, ha folyamatos szellemi kontroll venne körül; pályázatom sikeres elbírálása esetén létrejönne egy tanácsadó testület, amelynek nem a napi feladatokat kellene értékelni, hanem a célokhoz való viszonyt, az általános működést, a tendenciákat; vagyis azt, hogy jó irányba megyünk-e. Megkérdőjelezhetetlen hitelességű szakembereket és értelmiségieket kerestem meg, hogy álljanak mögém, beszélgessenek velem, tartsák a szemüket a színházon.
Mindannyian elfogadták a felkérést:
RADNÓTI SÁNDOR esztéta
FORGÁCH ANDRÁS író
BAÁN LÁSZLÓ főigazgató, Szépművészeti Múzeum
VALLÓ PÉTER rendező
TAKÁCS ILDIKÓ PR szakember, Arcadom Rt.
SEBŐK MARCELL történész
(Szándéknyilatkozatok mellékelve)
Amikor új vezető kerül egy intézmény élére, csak elképzelései lehetnek a működés pontos mibenlétéről. Ezért nagyon szerencsés a fél éves közös vezetés, mert pontos információt és benyomást szerezhet arról, hogy mi és hogyan működik, illetve működött eddig. Van viszonyítási alap és idő a változások kidolgozására és azok végrehajtására.
(A változásokat határozottan, átláthatóan és tisztességgel, - az elkerülhetetlen személycseréket, amennyire lehet minél hamarabb és emberségesen kell végrehajtani.)
Eddigi vezetői gyakorlatomban a két legfontosabb vezérelv a minél hosszabb távú gondolkodás és tervezés, illetve a racionális gazdálkodás. A kettő szorosan összefügg. Ebben nem látok különbséget egy közel 300 milliós és egy 1,7 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező intézmény között.
Ha tudjuk, hogy mit akarunk, (minél hamarabb és hosszabb távon tudunk tervezni,) akkor a pénz beosztása és elosztása is könnyebb, és sokkal hatékonyabb.
A működést lehet racionalizálni, de ehhez alapos és részletes ismeretek kellenek. Fontos, hogy a rendelkezésre álló összeget minél hatékonyabban tudjuk céljaink megvalósítására fordítani. Ebben már van különbség a két összeg között.
De a legfontosabb alapelv, az a józan parasztésszel megfogalmazott mondat, hogy Annyit költsünk, amennyink van.
(Gazdasági koncepciót részletesen lásd fentebb, az adott fejezetben)
Egy vezető nem lehet hatékony, hozzáértő, jól képzett, tapasztalt szakemberek nélkül.
Ezért pályázatom sikeres elbírálása esetén a következő munkatársakkal együtt vezetném a Nemzeti Színház Zrt-t:
HEGEDŰS JUDIT gazdasági igazgató
VÖRÖS RÓBERT irodalmi vezető, dramaturg, művészeti tanácsadó
KOVÁCS KRISZTIÁN produkciós vezető
GÁLOS ORSOLYA PR, marketing vezető
KENESEI EDINA nemzetközi projekt vezető
HORVÁTH KÁROLY képzőművészeti projekt menedzser, kiállítás szervező
Az utolsó szó jogán
Mint az pályázatomból kiderült, semmi olyat nem szeretnék megvalósítani, ami a világ más tájain már nem bevett gyakorlat és jól működő rendszer.
Meggyőződésem, hogy ez a Nemzeti Színház valóban termékenyítőleg hatna a kissé megdermedt magyar színházi életre, sőt, talán az egész magyar szellemi életre.
(Erre is volt már példa, akár Németh Antal, akár Hevesi Sándor, akár a Zsámbéki Székely által vezetett Nemzeti Színház, és annak egyenes folytatása, a Katona József Színház.)
Semmi lehetetlen nincs a pályázatban. Bevált és kipróbált utakon szeretnénk elindulni. Szabadabb és nyitottabb gondolkodással, mint apáink generációja, de az ő tanításaikkal útnak eresztve.
És nagyon sok munkával. Ezek a tervek csak kitartó, szívós munkával és olykor csak évek alatt érhetők el.
Megtisztelő lenne, ha én lehetnék a Nemzeti Színház igazgatója. Nem a poszt, nem a pozíció érdekel, hanem a munka, a lehetőség.
Hogy meg tudom-e valósítani igazi, belső meggyőződésből született terveimet és céljaimat.
És talán ez az utolsó életszakasz, amikor az ember egy ilyen vállalkozásba még valóban tűzzel és hittel tud belevágni. Negyven évesen.
A kulturális kormányzat rám nézve kedvező döntése esetén egy valóban európai szellemiségű Nemzeti Színháznak szavazna bizalmat.
2007. november 21.
Alföldi Róbert
A PÁLYÁZATHOZ TÁMOGATÓI SZÁNDÉKNYILATKOZATUKAT ADTÁK:
Ascher Tamás rektor, Színház- és Filmművészeti Egyetem
Balázs Zoltán színházrendező
Bukta Imre festőművész
Dr. Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója
Dr. Sebők Marcell történész, a litera.hu alapítója
Dr. Takács Ildikó
El Kazovszkij festőművész
Eötvös Péter zeneszerző
Esterházy Péter író
Forgách András író
Gaál József festő- grafikusművész
Kiss Imre vezérigazgató, Művészetek Palotája
Kovalik Balázs művészeti igazgató, Magyar Állami Operaház
Mundruczó Kornél filmrendező
Nádas Péter író
Parti Nagy Lajos író
Radnóti Sándor esztéta
Rakovszky Zsuzsa költő
Spiró György író
Szász János filmrendező
Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum megbízott szakmai igazgatóhelyettese
Szüts Miklós festőművész
Valló Péter színházrendező
Vojnich Erzsébet festőművész
Zimányi Zsófia igazgató, Budapesti Tavaszi Fesztivál
Zsótér Sándor színházrendező
A pályázat elejére...
(2007. december 20.)
