Színlap - januári adás

A felelős szerkesztő Mészáros Katalin, az adás rendezője Komár István. Íme, a szerkesztőségtől kapott előzetes: Színháztörténet Hunyadi Margit korának, a múlt század fordulójának jelentős, a legnagyobbakhoz mérhető színésznője volt. Emlékét azonban nem elsősorban a teljesítmények tartották életben, hanem különös szerelmi kapcsolata Bródy Sándorral. Továbbá, hogy e kapcsolatból született a zseniális magyar novellista: Hunyadi Sándor. Alexander Brody Hunyadi Margitról, „mostoha-nagyanyjáról” szóló könyve azt mutatja meg olvasóinak, mennyire igazságtalan a sors és az emlékezet. 130 éve, 1877. január 5-én született Bárdi Ödön a Vígszínház legendás epizodistája. Ő volt az egyetlen a magyar színháztörténetben, aki azért adta vissza a szerepét, mert túlságosan terjedelmesnek találta. Természetesen ez is csak legenda, mert a Vígszínház 1922-ben megrendezett komáromi vendégjátékán – a nemrégiben előkerült színlap bizonyossága szerint Herczeg Ferenc, A kék róka című művében Trill bárót játszotta. Körkép Ion Luca Caragiale darabja Kaposvárott. A 19. századi román drámaíró, Ion Luca Caragiale darabját legutóbb a Nemzetiben láthatta a nagyérdemű. A Csiky Gergely Színház előadásában csalók és megcsaltak, féltékenységtől szenvedő „hímek” és „nőstények” kergetik egymást egy különleges helyszínen, a bukaresti külváros lepukkant, sugárutakról álmodó világában. Mindehhez a Caragialera jellemző humorban és leleményben bővelkedő különleges nyelv társul, mely az átíró Parti Nagy Lajosban végre megtalálta méltó magyarítóját. (Ugyanezt a szöveget hallhatják a budapesti Nemzeti Színház előadásán is – a szerk.) Ibusár bemutató Szabadkán Parti Nagy Lajos a jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb játékosa, azt is mondhatnánk rá, nyelvújítója, mindenesetre annyi bizonyos, hogy kivételes könnyedséggel bánik a nyelvvel. Nem csupán versek, hosszabb-rövidebb prózai művek fűződnek a nevéhez, de jó néhány emlékezetes színdarab mint például az Ibusár vagy a Sárbogárdi Jolán néven megkreált A test angyala. Az Ibusár című „huszerettet”, ezt a tragikus operett-paródiát nagy sikerrel játszották a hazai színházak. A forgalmista lány története, aki titokban irodalmi karrierről álmodik most Szabadkán látható. Fénykörben Parti Nagy Lajos író-, költő-, műfordítóval beszélget Kaszás Attila. Körkép A vadkacsa a Katonában A Katona József Színház Ascher Tamás rendezésében bemutatta Henrik Ibsen, A vadkacsa című művét, melyet az irodalomtörténészek a legjellemzőbb szimbolista drámának tartanak. Ebben az előadásban a rendező nem csupán a szimbólumok kibontására törekedett. Ascher Tamás az időtlen emberi magatartásformákkal is szembesíti a Katona József Színház közönségét. Marat/Sade az Új Színházban A romániai Victor Ioan Frunza a mai színházművészet meghatározó alakja. Több tucat rendezés áll mögötte, Magyarországon talán leginkább a vendégjátékokon látható temesvári Lorenzaccio-jára, Hamletjére (utóbbit a budapesti közönség a Nyugati pályaudvar ceglédi várójában láthatta) és Jonescu leckéjére emlékeznek. Decemberben az Új Színházban Peter Weiss darabját, a Marat/Sade-ot rendezte. Háztűznézők Kecskeméten Gogol darabját, a Háztűznézőket Juronics Tamás szemüvegén keresztül a Kecskeméti Katona József Színházban mutatták be. Páholy Petruska a Művészetek Palotájában Selmeczy György vendége Kocsis Zoltán, aki a Sztravinszkij zeneművet vezényli. A báburól komponált mű, amelyből bábelőadás született, a magyar színpadokon is bemutatták, immár több mint negyven éve. Most a Budapesti Bábszínház előadása burleszk-pantomim formájában idézi fel a történetet. A marionett bábok önálló életre kelnek, és bár a bábfigura testéből végül kihull a fűrészpor, mégsem hal meg, hanem vidáman továbbáll. A Művészetek Palotájában különleges változatot ad elő a társulat, a jelenetek alatt a nemzeti Filharmonikusok játsszák a művet.

(2007. január 22.)