A Deutches Theater művészeti vezetője, Michael Thalheimer és a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója, Jordán Tamás elhatározták, hogy kapcsolatba lépnek az alábbi fővárosok Nemzeti Színházaival, (ahol ilyen elnevezés nincs, ott a vezető színházi intézménnyel)
Lengyelország - Varsó
Lettország - Riga
Észtország - Tallin
Litvánia - Vilnius
Csehország - Prága
Szlovákia - Pozsony
Szlovénia - Ljublana
Horvátország - Zágráb
Szerbia - Belgrád
Románia - Bukarest
1.
Az első levél, melyet mellékelünk, arra kéri fel a partnereket, hogy szíveskedjenek eljuttatni hazájuk legjobb 10 kortárs darabját. Küldjék el angol nyelven a darab szinopszisát, írják le a helyszíneket, milyen szerepek találhatók benne, ha a darabot már bemutatták, akkor kérjük mellékeljék az esetleges videofelvételt és az előadásról szóló kritikákat.
Berlint és Budapestet a fenti listához csatolva, 12 színháztól gyűjtenénk be kortárs darabokat. Ily módon 120 kortárs darabról szerzünk tudomást, melyet természetesen valamennyi partnerünkhöz eljuttatunk.
Ennek határideje 2005 ősze.
Ha fenti elképzelést megvalósítjuk, már sokat tettünk a nevezett 12 ország közötti színházi együttműködés érdekében, már önmagában ez is elég lenne egy progresszív színházi folyamat elindításához. De a terv további magyarországi elképzeléseket is tartalmaz.
2.
Minden okunk megvan feltételezni, hogy a begyűjtött 120 mű között jó néhány bemutatásra érdemes színdarab is található. Létre kellene hozni egy színházat, mely erre a feladatra vállalkozik. Most kiváló alkalom kínálkozik erre, melyet az alábbiakban foglalok össze:
A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves színésznövendékei 2006 tavaszán kapnak diplomát. 22 rendkívül tehetséges fiatal kerül ki az egyre kevesebb lehetőséget adó színi pályára. Osztályfőnökei Lukáts Andor és Jordán Tamás egyre azon fáradoznak, hogy ezt a mások által is elismert, kiváló csapatot hogyan lehetne még egy ideig együtt tartani. Ez a csapat jelenthetné annak a társulatnak a magvát, mely vállalkozna a 120-ból kiválasztott darabok bemutatására. Természetesen ők csak a saját koruknak megfelelő szerepeket játszanák, a többire vendégszereplőket hívnánk meg. En suite játszási renddel 20-25 előadást érne meg egy-egy bemutató, a futó darab előadásai idején már lehetne próbálni a következő bemutatandó darabot. Így szezononként 7-8 bemutatóra kerülhetne sor.
A játszóhelyre is van elképzelésünk. A jelenlegi munkacímén Európa Színház-ként emlegetett társulat otthont találhatna több helyen is. Lehetőség az Erzsébet téri Gödör, a Merlin Színház, valamint a Nemzeti Színház előadások létrehozására és bemutatására átalakítható műhelyháza a Gyáli úton. Ez utóbbi a Nemzeti Színház presztizsét növelné, hiszen a Nemzeti Műhelye átvitt értelemben is sokat jelenthet.
Ha a jövőre diplomázó fiatalok megkapnák ezt a lehetőséget, akkor a többi magyarországi színház is jól járhatna ezzel, hiszen ebből a fiatal társulatból bárkit, bármikor, bárhova egy-egy szerepre kölcsön tudnánk adni, teljes körű egyeztetést biztosítva, akár hosszabb időre is. Így nem kell teljesíthetetlen elvárásokat vállalni a színházaknak, nem kell tagként szerződtetni az egy-egy szerepre kiválasztott fiatal színészt.
A tervezet sok lehetőséget kínál a hazai rendezőknek, tervezőknek is, természetesen az elképzelés tálcán kínálja az alkalmat, hogy az európai partner színházakból jöjjenek ide alkotók.
Várható, hogy partnereink is vállalkoznak az őket érdeklő darabok bemutatásra. Kézenfekvő lesz majd az előadások cseréje, körútja, számos kapcsolat, megtermékenyítő találkozás jöhet létre, szoros, baráti kapcsolatok alakulhatnak ki magától értetődő módon.
3.
Szombathely hosszú évek óta szeretne színházat. Játszottam ott többször, igazolom: a kiváló szombathelyi közönség meg is érdemelné azt. Most újra fellángoltak az ambíciók, talán adódik végre ott egy játszóhely. Miután régóta szeretnék Szombathelynek segíteni, szívügyemmé vált az ottani színház ügye. Ipkovich György polgármester úrnak javasoltam, hogy amennyiben a fenti elképzelés megvalósul, Szombathely legyen a hazai partner. Minden előadást elevinnénk oda és 3-4 alkalommal eljátszanánk ott. Ez évi 7-8 produkciót jelentene, 25-30 előadásban.
Hozzá kell tenni, hogy vélhetően igen progresszív produkciókat jelentenek ezek, Szombathely közönsége büszke lehet arra, hogy ily módon első kézből kap információt arról, hogy térségünk milyen problémákat tart érdemesnek a színház nyelvén elmondani, nagyszerű alkotóközösségek jelennek meg Szombathelyen mozgásba hozva a helyi újra, frissre vágyó nyitott szellemű ifjúságot. Ha őszre sikerül begyűjteni a kért darabokat, elképzelhető, hogy Szombathelyre meghívjuk a szerzőket, a partner színházak vezetőit és topográfiailag a Nyugat kapujában tartunk egy tanácskozást és a személyes kontaktusok felvétele után felgyorsulnak majd az események.
Záradék
Miből? A tervezet kigondolói úgy vélik, hogy Uniós szempontból ez a tízes kör közepe. 12 ország fog össze, keres közös nevezőt a színház terepén. A fentiek megvalósítása esetleg csak kezdetét jelenti annak a folyamatnak, melyet a jövő kíván, hogy kéznyújtásnyira legyen egymástól, teszem azt, egy rigai szerző, egy lengyel rendező, egy szlovák díszlettervező és egy magyar színi társulat.
Tehát nagy politikai támogatottsággal gondolom elérhetőnek az Uniós pályázatokon való sikeres részvételt, hiszen a pályázati anyagaink messze túlmutatnak a saját konkrét céljaikon és egy európai összefogás iskolapéldáját adhatják.
Jordán Tamás
