Operamesék - 7. rész

Rájöhettünk, hogy a művészetben ötven év milyen rengeteg idő. Ennyi telt el a Figaro megírása és pesti bemutatása között. Az esten a népszerű áriák mellett, mint rendesen, az irodalom is helyet kapott, hiszen a stílusok változására az irodalom is kitűnő példa, ennek érzékeltetésére elegendő egy Csokonai vers után egy Arany költeményt meghallgatni. A terítéken levő opera, a Figaro házassága nagy sikerszéria volt, mint ahogy általában (bár nem kivétel nélkül) a Mozart operák. Ebben az az érdekes, hogy a XIX. században, a közönséget és a színházat egyaránt saját kortársaik érdekelték elsősorban, „régi” szerzőkre nem nagyon voltak kíváncsiak. A kor szinte kizárólag az aktualitást, a frissen bemutatott műveket preferálta, de Mozartot, ezt a zeneszerző gigászt nem lehetett megkerülni. 7. rész Figaro házassága avagy Mozart a Nemzeti Színházban Operamesék a Nemzeti Színházból. Selmeczi György sorozata. Emlékezés a Nemzeti Színház operabemutatóira, beszélgetőtárs: Jordán Tamás Jelenetek, töredékek, áriák és „slágerek” Mozart művéből, „operamesék kezdőknek és haladóknak”, játékos vizsgálódás a mindenkori korszellem titkos szféráiban. Közreműködnek: Kolonits Klára (Almaviva grófné), Herczenik Anna (Susanne), Megyesi Schwartz Lucia (Cherubin), Hámori Szabolcs (Figaro és Almaviva gróf) Munkatársak: Kávási Klára (archívum), Perczel Enikő (irodalom), Tordai Hajnal (látvány), Kováts Andrea (asszisztens)

(2005. március 02.)