Vissza a hírekhez
Nemzeti Színház 1837-2000
I. Nemzeti Színház az Astoriánál /1837-1908/
1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll.)
A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után), miközben Pesten egy 3200 fős befogadóképességű német színház már 1812 óta működött.
1840-től a Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább.
Az 1860-as években a színház homlokzatán kisebb átalakításokat végeztek.
1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. A színházépület beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé.
1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták.
Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról.
1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották.
A magyar színészet hőskorára emlékeztető épületben 71 évig játszott a társulat.
A Grassalkovich-féle telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, akik üzletközpontot építettek rá.
II. Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren /1908-1964/
A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben építették, dalszínháznak. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként 500-zal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház.
1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház.
A színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig.
1912-ben elkészültek a tervek, rendben voltak a jóváhagyások, mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken.
1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború.
1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el.
56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben a Nemzeti Színház társulata.
1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat.
1964. június 28-án tartották meg az utolsó előadást.
1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását.
1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás).
1965. április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás).
III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában /1964-1966/
1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben /a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén/ kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be.
Két évig játszott a Nemzeti Színház társulata a Nagymező utcában.
IV. Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren /1966-2000/
1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre.
Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették.
A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata.
2000. szeptember 1-jétől a 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. /A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább./
(2004. május 16.)